Székely János szombathelyi megyéspüspök írásával indítjuk havonta megjelenő rovatunkat, amellyel Brenner János vértanú május elsején Szombathelyen sorra kerülő boldoggá avatására készülünk. Brenner János rábakethelyi káplán (született 1931. december 27-én) az Oltáriszentséget védelmezve halt meg 1957. december 15-én. Ferenc pápa 2017. november 8-án hatalmazta meg Angelo Amato bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát a boldoggáavatási dekrétum közzétételére.
Brenner János tizenkilenc évesen ezt írta a naplójába: „Szívem legmélyebb hálájával és szeretetével köszönöm meg Neked azt az igen-igen nagy kegyelmet, hogy szolgálatodra rendeltél. Add, hogy életem méltó legyen hivatásomhoz, hogy szent lehessek, mert én egyszerre mindent és egészen, fenntartás nélkül akarok adni és kapni.” Lángoló fiatalember volt, ahogyan a neve (Brenner) is jelzi. Az egyik prédikációjában így fogalmazta meg a hiteles keresztény (és emberi) élet lényegét: „égni a tűzben”. Visszacseng ebben a gondolatában a ciszterci rend jelmondata: Ardere et lucere! (Lángolj és világíts!) Édesanyja évtizedekkel a fia meggyilkolása után így vallott: „Ha behunyom a szemem, tisztán látom az ő mosolygós, kedves arcát.” Mosolygós, tűzzel, lelkesedéssel és mély hittel teli fiatal pap – ez volt Brenner János. Mennyire nagy szükség lenne ma is ilyen fiatalokra!
Brenner János édesapja, Brenner József rendkívül mély hitű ember volt. Mindennap részt vett a szentmisén, és naponta elimádkozta a rózsafüzért. Gyakran olvasott fel a fiainak vallásos könyvekből. Otthon a család minden este együtt imádkozott, első péntekenként együtt mentek gyónni. Az édesanya, Wranovich Julianna nyugodt, kedves, szeretetet sugárzó személyiség volt. Igen gyakran segítette a szegényebb családokat, különösen a sokgyermekeseket. A gyermekek, a közeli ismerősök egyetlen veszekedésre, szóváltásra sem emlékeznek a szülők között. Így valósulhatott meg az a csoda, hogy mindhárom Brenner fiúból pap lett.
Vannak-e még ilyen családjaink? Léteznek-e még olyan családok, ahol az édesapa a család papja? Ahol az apa odafigyel a gyermekei lelki-szellemi fejlődésére, és példát ad nekik hitvalló életével. Vannak-e még olyan családok, amelyekben a szülők között mindig békesség, jókedv és szeretet uralkodik, ahol szülők és gyermekek együtt mennek gyónni, ahol segítik a szegényeket?
Brenner János a szombathelyi püspöki iskolában (a mostani Brenner-iskola elődjében) kezdte meg a tanulmányait. Itt került sor annak a színdarabnak az előadására, amelynek főszerepét, Szent Tarzíciuszt, ő alakíthatta, nagy átéléssel. Ki gondolta volna akkor, hogy a kisgyermek játéka egyszer véres valósággá válik?
Kiegyensúlyozott, vidám személyiség volt. A szemináriumi elöljárók így jellemezték: „A legtehetségesebb növendékek egyike. Kiforrott egyéniség. Intelligensen kiáradó személyisége jó hatással volt társaira.” Meglátta a világban és az Egyházban a negatív jelenségeket, olykor szóvá is tette ezeket, de a kritikája sohasem volt bántó, hanem mindig jobbító szándékú. Az emberek szerettek a közelében lenni, mert volt egy erős, derűs, tiszta kisugárzása. A hittanórák előtt általában focizott egyet a gyerekekkel. Mindenkinek előre köszönt. Éppúgy kedvesen szólt az iskolaigazgatóhoz, mint az egyszerű cigány emberhez. Prédikációit szelíden mondta el, nem a hangerejével, hanem gondolatainak tiszta, egyszerű mélységével, az egyéniségével hatott. A plébánia körüli fizikai munkákból is kivette a részét. Sokakat segített a rászorulóknak anyagilag is.
Káplánként beült a rózsafüzér- imádságokra, litániákra, keresztutakra, akkor is, ha a plébános tartotta ezeket. Mindig nagyon szépen végezte a szentmisét. Élete utolsó reggelén így köszöntötte a plébánián reggelit készítő Málcsi nénit: „Málcsi néni, olyan gyönyörű a reggel! Át tudnám ölelni a világot!”
Az első miséjét a szombathelyi zárdatemplomban (Szent Norbert-templom) tartotta, mert a család plébániáján vezető békepapok működtek. A primíciás ebéd a családi otthonban volt, szerény körülmények között. Egyébként a papi békemozgalomtól az egész család távol tartotta magát. Brenner János öccse, József atya, egy alkalommal azt mondta: „Abból senki sem eszik, hogy én valaha is elmenjek egy békegyűlésre.” Brenner János máskülönben politikával nem foglalkozott. Egyetlen bűne az volt, hogy mágnesként vonzotta az embereket, különösen a fiatalokat.
Ahogyan azt egy híres amerikai gondolkodó megfogalmazta: a diktatúrák (és a negatív értelmű globalizmus) öt halálos ellensége az Isten, a család, a nemzet, a föld és a közösségek. A kommunista diktatúra el akarta taposni azt a hitet és azt a fényt, amely az Egyházból és Brenner Jánosból sugárzott. A mindenki által szeretett pap mindössze huszonhat éves volt, amikor harminckét késszúrással brutálisan megölték. A legtöbb késszúrás a bal kezén érte, mert a végsőkig próbálta védeni az Oltáriszentséget.
A történelem igazi ura a teremtő Isten: ő a kezdet és a vég. A diktatúra emberei úgy gondolták, hogy Brenner János nevét és a hitet, amelyet képviselt eltüntetik, kitörlik a történelem lapjairól. Ám éppen fordítva történt: valójában a diktatúra embereinek nevei kezdenek eltűnni az emberemlékezetből, inkább csak elrettentő példákként említjük azokat. Brenner János vértanú neve azonban ma is ragyogó és vonzó: Krisztus diadalát, az ő húsvétjának erejét hirdeti.
Brenner János utolsó ajándéka a szüleinek egy karácsonyfa volt, amelyet soha nem állítottak fel, nem tettek rá díszeket és gyertyákat. Fia halála után az édesanya még harmincnégy karácsonyt ért meg, de nem tudott többé karácsonyfát állítani. A pogány diktatúra gyűlölte Istent, a vallást, az abból sugárzó fényt és erőt. A karácsony titkából áradó fényt, Isten fényét azonban nem tudta kioltani. Most, a boldoggá avatás napján teljes pompájában újra felragyog Krisztus fénye, és szolgájának, Brenner Jánosnak vonzó, ragyogó életpéldája.
Brenner János boldoggá avatása ma aktuálisabb, mint valaha. Azt kiáltja nekünk, hogy ha szeretnénk boldog, harmonikus családokat, tiszta arcú, mosolygós fiatalokat, akikben ott ég a titokzatos belső tűz, akkor vissza kell találnunk a forráshoz, az élő Istenhez. Legyen ebben a visszatalálásban lelkesítő példaképünk és erőforrásunk Brenner János!
