Nézzük, milyen botanikai kincsekkel is találkozhat, aki ellátogat az Őrségbe.
Legkorábban, már februártól nyílik a kakasmandikó. Bókoló, harang alakú szirmai a virágzás során hátrahajlanak, s ekkor előtűnnek a kékes porzószálak. Lenyűgöző látvány!
A vidrafűvel április–május táján találkozhatunk a „tókákban” (kis, csapadékgyűjtő tavak). A virágok arasznyi magasságban a víz fölé emelkednek, és fehér-rózsaszínes szirmaikat rojtok díszítik.
Májustól a zergebogláré a főszerep: embermagasságú száron citromsárga, kehely alakú, enyhén illatos virágokat lenget a szél, és a virágzás eltart nyár derekáig.
Kétféle tárniccsal (encián) is büszkélkedhet az őrségi flóra. A kornistárnics júliustól, míg a feketetárnics augusztustól hozza sötétkék, felfelé álló, harang alakú virágait. Az utóbbiakét világos csíkok és pettyek díszítik.
A rovarfogó növények kedvelői sem maradnak élmény nélkül, mert itt tenyészik a kereklevelű harmatfű, amely június és augusztus között virágzik, miközben trükkösen magához csalogatja és megemészti a rá szálló rovarokat.
Se szeri, se száma a falusi vendéglátóhelyeknek. Ezek közül érdemes megtekinteni Szalafőn a Múltidéző Vendégházat, amely 2010-ben elnyerte „Az Őrségi Nemzeti Park Legszebb Portája” címet.
Az itt látható kakasmandikó díjnyertes fényképéért köszönetet mondok az Őrség Kisrákoson élő neves fotóművészének, Simon Attilának.
