Borkóstoló másképp

A kultúra minden területén át híd vezethet Istenhez, számos érintkezési pontot találhatunk olyan emberekkel is, akik nem gyakorolják a vallásukat, akik számára a vallási nyelvezet idegen. Csak azt kell tudatosítanunk, hogy szántás nélkül nem lehet vetni: ez a preevangelizáció alapja.

A borral kapcsolatban seregnyi kulturális és vallási témát szóba lehet hozni, ezért preevangelizációs szempontból ideális téma. De ennél is fontosabb, hogy olyan emberi értékekre mutat rá, amelyekre a hitünk épül. Ezek megerősítése segít előkészíteni a szívet az evangélium befogadására. Elméleti bevezetőnk után azt mondtuk el a fórumon, hogyan kell felépíteni egy preevangelizációs borkóstolót. Hogyan válasszuk ki a borokat, mi legyen a „kerettörténet”?Bemutathatunk egy-egy borvidéket, elmondhatjuk, hogyan kapcsolódik a bor bizonyos liturgikus időszakokhoz, hogyan jelenik meg a Bibliában, és fontos emberi értékekről is szót ejthetünk a különböző borfajták ismertetése során. A cuvée például házasított – két- vagy többfajta must vagy bor összekeveréséből születő – bor, amelyen sokat finomít az idő, s amely a különböző ízek összeérésével teljesedik ki. Ezzel összefüggésben magától értetődő módon lehet a házasság vagy a barátság fejlődéséről beszélni.


2000 táján kezdtünk a borral mint az evangelizáció eszközével foglalkozni. Azon töprengtünk, mi lenne a legalkalmasabb eszköz az emberek, főként a férfiak megszólításához. Sok férfit ugyanis általában nehéz közvetlenül hittanra, közösségbe hívni, borkóstolóra viszont a többség szívesen eljön. Akkor még nem tudtam, mennyire meghatározó lesz számomra ez az út. Annak idején a bort csupán kedvelő, de kevéssé ismerő ember voltam. Az évek során alaposan beleástam magam a témába, képzésekre jártam, borszakértő és borbíró lettem. A fórumon most egynapos tréninget hirdettünk azok számára, akik szeretnék elsajátítani a borkóstolás alapjait, hogy később maguk is szervezhessenek hasonló programot az egyházközségükben.

Mindig sikerül világossá tennünk: egy-egy ilyen alkalom megmozdíthat, hithez segíthet vagy visszahozhat a közösségbe olyan embereket, akik közömbösek az egyház iránt. Ugyanez volt az oka annak is, hogy a Szent Imre plébánia szervezésében érintőrögbizni kezdtünk. A közös játéknak, a jó hangulatú együttléteknek közösségépítő erejük van. De az kétségtelenül kérdés, ami a fórumon is felvetődött: hogyan tovább? Mi a következő lépés, hogyan és hová hívhatjuk, akit egyszer már sikerrel megszólítottunk? Mindig a teljes folyamatban kell gondolkodnunk, amelynek a borkóstolás csak az első állomása: a közösség és a hit előszobája. A városmisszió programjaként a bencés perjellel, Hortobágyi Cirillel és a Váci egyházmegyés Káposztássy Béla atyával a budai Móricz Zisgmond körtéren tartottunk borkóstolót. Kicsit izgultunk, hogy „kinn, a világban”, idegen környezetben mi fog kisülni ebből, de nagyszerûen sikerült a program. Az egyháznak a kívülállók számára teljesen ismeretlen arcát sikerült megmutatnunk vele az embereknek.