Boldog II. János Pál pápa és a protestánsok

A Magyarországi Református Egyház kérésére (Boldog) II. János Pál 1991. augusztus 18-án koszorút helyezett el a gályarabok emlékművénél, és imádkozott is. Tette mindezt a kiengesztelődésért.

„Az, hogy ma ennyi felekezet van, szintén az emberi bűn következménye!” – szokta mondani Barsi Balázs ferences atya. Nyilván az sem volna helyes, ha évszázados sérelmeket ma akarnánk megtorolni. A mostani katolikus vezetés, sem a jezsuiták nem azonosak azokkal, akik a feltételezett igaz hit védelmében anno a máglyákat gyújtották. Ma már ők sem tennék.

 Boldog II. János Pál kiemelkedő személyiség a pápák sorában. A gályarabok emlékművénél új korszakot nyitott katolikusok és protestánsok viszonyában. Legalábbis így látom én. Ahogy az megnyilvánulásomból is kiderül: hithű kálvinista vagyok, de nem ama fafejű fajtából. Elvem, hogy aki vallja: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16), azt én testvéremnek tekintem, és véle vacsorálok.
 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..