A Bízzál, Európa! című dokumentum emlékeztet rá, hogy sokan hoztak áldozatot ezért a szabadságért, akár életük kockáztatása árán is. Az emberi méltóság nagyobb tiszteletben tartásáért küzdött a lengyel Solidarnosc szakszervezet és sok más mozgalom Közép- és Kelet-Európában. Elsődleges szerepet töltött be ebben a küzdelemben II. János Pál pápa messzire tekintő meglátása egy olyan Európáról, amely a hit, a közjó és a béke alapjaira épül. A mindenkinek felkínált új szabadság kegyelmi adomány volt az egyházak számára is. Megnyílt a szabad cselekvés, az újraszervezés, az evangelizálás lehetősége. Bár ez a folyamat még nem fejeződött be minden országban, és a múlthoz kapcsolódó problémák megoldásra várnak, a földrész főpásztorai tudatában vannak az elmúlt két évtizedben megtett útnak. A szabadságot az idők jeleként értelmezik, és ezért hálát adnak Istennek, az idő és a történelem Urának. Ugyanakkor megállapítják, hogy a húsz évvel ezelőtti csodálatos európai lendület, amelynek különösen erős volt etikai jellege, nagymértékben alábbhagyott. Erre mutat az is, hogy a legutolsó európai parlamenti választásokon magas volt a nem szavazók száma. Még nem igazán valósultak meg az európai egyesülésbe vetett remények – állapítják meg, majd utalnak a fogyasztói szemlélet nagymértékű terjedésére, a túlzott individualizmusra. XVI. Benedek tanítása szerint a „kapzsiság” a súlyos pénzügyi és gazdasági válság titkos hajtóereje. A pusztán önérdekeket védő társadalmak csak egyfajta dzsungelként működhetnek. Ha hiányzik az igazságosság, a javak elosztása, a szolidaritás, a szociális élet erőszakba torkollik. Nem csoda, ha ilyen termőtalajon virágzik a maffia és a terrorizmus. A társadalmi béke és emberarcú globalizáció megvalósítása ma újfajta szolidaritásra és nagylelkűségre szólít fel – állapítják meg az európai püspökök. Annak a meggyőződésüknek adnak hangot, hogy a jogi szabályokat az emberi méltóságon alapuló természeti törvénnyel kell összhangba hozni, amely meghatározza minden ember elidegeníthetetlen jogait, valamint kötelességeit. A CCEE záró üzenete hangsúlyozza: Európát komoly válság sújtja. A születések alacsony száma sem ad okot az optimizmusra. A püspökök azonban nem kívánnak a balszerencse prófétái lenni. Az élet védelme – a fogantatástól kezdve a természetes halálig – nem elveszett ügy. Az egyház optimizmusa nem emberi eredetű, hanem az evangéliumból merít. Utalnak XVI. Benedek tanítására, miszerint az evangélium nem ideológia, hanem túlmutat minden e világi eseményen. Európa építése olyan kaland, amelyet érdemes megélni. Nem feledjük el, hogy Krisztus tanítványai vagyunk, aki mindnyájunkhoz így szól: „Ne félj, kelj fel és járj!” A négynapos találkozó során ismertették a CCEE által készített tanulmány eredményeit, amelyben az egyes államokban az egyház és állam kapcsolatának szabályozására létrehozott modelleket és jogi megoldásokat vizsgálták meg. E témához kapcsolódóan tartott előadást Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke is. Európa igen összetett kontinens, különböző népekkel és kulturális örökséggel, a katolikus egyház szempontjából különböző érzékenységgel és társadalmi helyzettel, amelyet általánosságban és az egyes nemzetekre vonatkoztatva külön-külön is vizsgálni kell. A magyar bíboros előadásában áttekintette az elmúlt korok történelmi folyamatait, és a jelen helyzetet kulturális és szociológiai szempontból vizsgálva megállapította, hogy további lehetőségek és változások várhatók a kontinensen. Európa keresztényei, akik a húsz év során újra felfedezték saját egységük értékeit, arra hivatottak, hogy Krisztus teljes igazságáról és reményünkről tegyenek tanúbizonyságot. Az új evangelizáció eszköze a kölcsönös tisztelet és mindenekelőtt az ökumenikus nyitottság, amely a közös tanúságtevés által erősítheti az evangélium hangját, és ez egyben a párbeszéd gyakorlása is más vallások híveivel és nem hívőkkel egyaránt, a szeretet és az igazság lelkületében. Jean-Pierre Ricard bíboros, bordeaux-i érsek és a CCEE alelnöke elmondta, miként próbálja a helyi püspöki konferencia megismertetni álláspontját bioetikai kérdésekben a kormányzat illetékes szerveivel. A gender-elméletről André Vingt-Trois bíboros szólt, hangsúlyozva az egyház álláspontját, amely a férfi és a nő közötti együttműködésen alapszik, és elhatárolódik ennek az elméletnek a szemléletmódjától.
Angelo Bagnasco bíboros, genovai érsek az egyház és a média kapcsolatát mutatta be: XVI. Benedek pápaságának a médiában való megjelenésén keresztül. Annak ellenére, hogy összességében hitelesen és lényegileg pozitív módon jelenik meg a pápa a médiában, fennáll annak a veszélye, hogy túlhangsúlyozzák a konfliktushelyzetekkel kapcsolatos felszólalásait, és elhanyagolják pápaságának elsődleges célkitűzéseit. A CCEE új bizottságot hozott létre Caritas in veritate néven, amelynek feladata, hogy elősegítse a püspöki konferenciáknak a társadalmi problémák (migráció, igazság, béke, életvédelem) terén végzett lelkipásztori tevékenységének összehangolását. A püspökök levélben fejezték ki támogatásukat és aggodalmukat a bukaresti katedrálist fenyegető építési munkálatok miatt. (A katedrális falaitól alig nyolc méterre nagyméretű épület alapozási munkái kezdődtek meg, amelyeket sem a helyi, sem Románia egyéb vallási közösségei nem fogadnak örömmel.) Levélben fordult a tanács Honduras népéhez és egyházához, hogy támogatásáról biztosítsa a jelenlegi nehéz politikai helyzetben. Az európai püspökök, figyelemmel kísérve a Szentföld és az ottani egyház helyzetét, aggodalommal tekintenek a keresztények elvándorlására. Frantisek Vaclav Lobkowitz püspök beszámolt a Szentatya közelmúltbeli csehországi látogatásáról, Josip Bozanic bíboros, a CCEE alelnöke pedig a papság évének horvátországi programjait ismertette. Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke az üléshez kapcsolódó sajtótájékoztatóján egyebek mellett beszélt arról is, hogy a földrészen tovább kísért a laicizmus, amely gyakorlatilag az egészséges laicitás ellentéte. Az egészséges laicitás különbséget tesz az egyház és az állam között, de nem kölcsönös ellenségeskedést, hanem párbeszédet és együttműködést jelent – mondta a magyar bíboros. – Az állam ne azonosítsa magát semmiféle vallási világnézettel vagy filozófiával, de meg kell találnia a közös értékek minimumát, amely nélkül nem lehetséges a közjó megvalósítása. A közélet jó működéséhez szükség van a párbeszédre. Ehhez kívánnak hozzájárulni az európai országok helyi egyházai. Nicolas Sarkozy elnök október 2-án az Élysée-palotában fogadta az ülés résztvevőit, akik a Szentatya Caritas in veritate kezdetű legújabb enciklikájának dedikált példányát ajándékozták a francia elnöknek.
