Biblioterápia

A XX. század második felének pszichológusai már úgy foglalkoznak a családdal, mint egy hálózattal, melynek szálai minden tagot összekötnek – akár élnek még, akár nem. A sok évtizedes lelkigondozói tapasztalattal rendelkező szerzőpáros a gyermekkori sebek gyógyításához meséket és bibliai történeteket hív segítségül. Ma már egyre többen elfogadják, hogy a mese az első olvasásra feltárulónál mélyebb értelmet is rejt, ezért több síkon is megközelíthető. Terápiás célból is igen sokan alkalmazzák. Az evangéliumi szövegek közül szerzőink a gyógyítás-történetekre támaszkodnak. Ezeken belül azokra, amelyek valamilyen emberi kapcsolati rendszert jelenítenek meg. Azt javasolják, vonatkoztassunk el a megszokott, teologizáló értelmezésektől. A spirituális irodalom nagyjai mindig úgy tekintettek a Bibliára, mint a gyógyulás könyvére. Ennek ellenére az evangélium perikópái elsősorban mégis üzenetet, tanítást közvetítenek. Ha valaki másként nyúl e szövegekhez, könnyen abba a hibába eshet, hogy „elpszichologizálja” a lényeget. Ott, ahol a szabadon értelmezhető mesékre támaszkodnak a szerzők, sokkal meggyőzőbbnek tűnnek. Mivel azonban mindannyian hordozunk magunkban olyan tüskét, melyet gyermekkorunkban kaptunk – sokszor akaratlanul –, a könyvben elemzett elbeszélések talán segíthetnek bennünket, hogy „kiengesztelődjünk életünk történetével”.

(Anselm Grün – Maria-M. Robben: Találd meg a magad útját! Pannonhalma, 2011, Bencés Kiadó)

A köte kapható az Új Ember könyvesboltjaiban.