Korunkban a nők sajnos egyre kevésbé vállalják termékenységüket. Nemcsak fogamzásgátló tabletták szedésével érik ezt el, hanem a pszichés hárítás következményeképpen is. A szexuális forradalom formailag ugyan megtörtént, de tartalmilag nem: a testi kapcsolat örömszerző funkciójának értéke megnőtt, de Isten másik adományának, a fajfenntartás lehetőségének esélye ezzel együtt meglehetősen devalválódott – figyelmeztet a szakember. – Ahogy a gyermek kihordásának kilenc hónapját egyre elutasítóbb kifejezésekkel láttuk el, úgy veszített értékéből a termékenység adottsága is. Szorongás, félelem és hárítás alakult ki a nőkben az anyává válással kapcsolatban, ami nagyszámú spontán vetélést és meddőséget eredményezett és eredményez ma is. Hazánkban különösen magas az aránya a funkcionális meddőségnek, amely azt jelenti, hogy sem a férfinak, sem a nőnek nincs ugyan szervi baja, mégsem születik gyermek.
A termékenység elutasításának hátterében az a jelenség is állhat, hogy a társadalom nem megfelelően segíti a családokat, az asszonyokat abban, hogy bátran és jó szívvel vállaljanak gyermeket – teszi hozzá a pszichológus. – Mert jóllehet a tárgyi feltételek ma már szinte tökéletesek (eldobható a pelenka és másodpercek alatt összecsukható a babakocsi), a munkahelyén a férfiakéval megegyező elvárás-rendszerben dolgozó nőnek nagyon nehéz dolga van, hogy mindkét „színtéren” helyt tudjon állni. „A lányom pelenkáját annak idején anyósom nyirkos mosókonyhájában mostam. Ez úgy zajlott, hogy a vizet be kellett vinni az udvarról, begyújtani az üst alá, majd egy teknőben, súrolókefével tisztítani a használt pelenkákat. A szennyes vizet utána ismét ki kellett vinni az udvarra, majd kiteregetni a tiszta textileket. A végső vizsga pedig csak mindezek után következett: anyósom megnézte, hogy jól kimostam-e a pelenkákat – meséli Lux Elvira. – Amíg a nők nem álltak munkába, az volt az elsődleges feladatuk, hogy anyává váljanak, és a család melegét és fényét adják. Ma ehhez képest egy magyar családra 1,7 gyermek jut. Az 1967-ben bevezetett fogamzásgátló tabletták sem azt segítették, hogy hogyan vállaljanak, hanem hogy hogyan ne vállaljanak gyereket a nők. Elmondhatom, hogy Magyarországon körülbelül ötszáz gyermek azért is jöhetett a világra – teszi hozzá a szexuálpszichológus —, mert munkámmal segítettem feloldani a pszichés eredetű meddőség okait. Az anyaság a nő »döntése«: neki kell megtermékenyülnie, kihordania, szoptatnia, felnevelnie a gyermeket.”
Azonban nagyon kevés nő ismeri a termékenység jeleit – számol be tapasztalatáról Kupás Anita pedagógus, egészségnevelő, a természetes családtervezés tanácsadója. A nőknek jobban kellene figyelniük a testükre, észrevenni a különféle jeleket, és vállalni a nemükkel együtt járó adottságokat. Így akár azt is, hogy a menstruáció alatt nem mindenki képes ugyanolyan aktivitásra, mint a hónap fennmaradó napjaiban. A reklámok és a környezet ugyan azt üzenik, hogy a havi vérzés idején is úgy kell élni és viselkedni, mintha semmi sem történne – ezzel szemben a valóságban a nő ciklikussága erősen befolyásolja az életét. Léteznek olyan kultúrák is, ahol ezekben a napokban el lehet vonulni, mert a női lét fontos tényezőjének tartják. „Tanácsadóként azt tapasztaltam – mondja Kupás Anita –, hogy a fiatalok addig nem figyelnek a testükre, ameddig az első diszfunkció nem jelentkezik. A harmincas évekig szinte minden »magától megy«, és akkor fordulnak szakemberhez, amikor például nem jön a már óhajtott baba, vagy ha valami szervi problémát észlelnek. Azonban nem elég a probléma észlelésével elkezdeni a testi önismeret gyakorlását. Felelősek vagyunk a testünkért, a lélek templomáért – és a termékenység olyan kincs, amelyet össze lehet zavarni, de akár örökre tönkre is lehet tenni. Ha azonban a természetes családtervezésben bevált önmegfigyelést végez egy nő (ez a tüneti hőmérőzéses módszer – a szerk.), az a testi önismerethez is hozzájárulhat. A megfigyelések nem vesznek igénybe sok időt, magabiztossá tehetnek, a módszer olcsó, és nem szükséges hozzá folyamatos orvosi kontroll.
A mai értékrendszer ezzel szemben sajnos azt sugallja, hogy inkább mihamarabb iktassuk ki a termékenységet az életünkből, mert csak problémát jelenthet: hisz gyermek születhet belőle – folytatja az egészségnevelő. – Emiatt nagyon sokan fiatal éveikben fogamzásgátló tablettát szednek, ami – a morális tényezőket most nem vizsgálva – egészségileg sem rizikómentes cselekedet: a korai beavatkozás miatt például nem alakul ki a természetes női ciklus. Ezenkívül a férfi és a női termékenység eltérő: míg a férfi szervezetében időskoráig folyamatosan termelődnek a hímivarsejtek, a nő meghatározott számú petesejtet hordoz, melyek az idővel – illetve például a kismedencei gyulladásokkal – öregszenek. A tanácsadásokon is el szoktam mondani, hogy a női szervekre nagyon kell vigyázni, például nem tanácsos szabadon hagyni a deréktájat. A biológiai adottságok ismeretén és vállalásán túl ugyanakkor tudatosítanunk kell azt is, hogy a nő elsődleges küldetése, hogy belső erejével összefogja a családot, egyensúlyt és harmóniát teremtsen környezetében.”
Gábriel arkangyal üdvözlete, azaz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe után kilenc hónappal ünnepeljük Jézus születését. Érdemes elgondolni, hogy kétezer évvel ezelőtt ki hitte el Máriának, hogy az Úr ereje szállt reá. Mit szólhatott hozzá a családja, környezete? Akkor sem volt könnyebb egy anyának, még az Isten anyjának sem. Ugyanakkor Mária példája, hitvallása erősítheti a mai asszonyokat is az élet továbbadásához szükséges bátorsággal, hittel és bizakodással.
