Fotó: Merényi Zita
Az iraki keresztény közösségeknek nagy szükségük van a szolidaritásra, és meg kell találniuk azokat, akik segíteni tudnak nekik az Iszlám Állam által lerombolt települések újjáépítésében – fogalmazott a pátriárka.
Mielőtt a sajtó munkatársaival találkozott volna, Louis Raphaël Sako Orbán Viktor miniszterelnökkel írt alá megállapodást egy ötszáznyolcvanmillió forint összegű támogatásról, amellyel a magyar kormány az iraki Tell-Aszkuf település lakóházainak helyreállításához járul hozzá. Egy nappal korábban, május 29-én a háttérbeszélgetésen szintén részt vevő Basár Varda erbíli érsek írt alá hasonló támogatási szerződést Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével. A száznegyvenötmillió forintról szóló okirat szerint a magyar kormány finanszírozza az otthonukból elüldözött iraki keresztényeket ellátó erbíli Szent József Kórház félévi gyógyszerszükségletét. (Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, a Karitatív Tanács (KT) elnöke azt javasolta a tagszervezeteknek, hogy a nekik május közepén megítélt ötven-ötven millió forintos támogatásból különítsenek el egy összeget, hogy közösen segítsenek Erbíl környékén – a szerk.)
Sako pátriárka elmondta: az iraki keresztények pacifistáknak tartják magukat, a béke és a biztonság a legfontosabb számukra. Nem céljuk erőszakkal válaszolni a terrorszervezet erőszakos cselekményeire, nem akarnak önálló keresztény államot sem, ellentétben a terrorszervezettel, amely egy tisztán muszlim állam létrehozására törekszik.
Az egyházi vezető hangsúlyozta: a káldok már a kereszténység felvétele előtt is a mai területükön éltek, az akkori Mezopotámiában. Itt prédikált az első században Szent Tamás, útban India felé. A középkorban nyolcvanmillió fővel büszkélkedő keleti egyház mára maroknyira zsugorodott. Egyrészt az erőszak hatására sokan áttértek a muszlim hitre, másrészt sokan elhagyták a régiót.
Az első világháború után az európai hadak elfoglalták Irakot, Jordániát, Szíriát és Egyiptomot, de egységes államot nem voltak képesek létrehozni, a régió pedig azóta is vulkánként forrong – mutatott rá Sako pátriárka. A káld katolikus egyházfő leszögezte: Szaddám Huszein rezsimje idején sokkal nagyobb biztonságban éltek, mint miután az Amerikai Egyesült Államok átvette a terület felügyeletét. Az USA demokráciát, szabadságot, gazdasági fellendülést ígért, az irakiak azt hitték, hogy országuk maga lesz a földi paradicsom, ehelyett káosz, halottak tömege, menekültáradat és az infrastruktúra szétrombolása következett be. Az ottani keresztények számára ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt százhúszezer embert kergettek el Moszulból, a bibliai Ninive városából.
Az irakiaknak van olajuk, aminek áldást kellene jelentenie, de éppen hogy átoknak bizonyul – mutatott rá Louis Raphaël Sako. A nyugati hatalmak számára a fegyverüzlet és a saját gazdasági érdekeik sokkal fontosabbak, mint a helyi közösségek léte. A pátriárka ugyanakkor hozzátette: a múlt héten Washingtonban azt az ígéretet kapta, hogy az USA részt vállal a lerombolt területek infrastruktúrájának újjáépítésében.
Sako pátriárka a Magyar Kurír kérdésére elmondta: a Katolikus Egyház nemzetközi segélyszervezete, a Caritas Internationalis jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a lerombolt települések újjáépülhessenek, és a menekültek visszatérhessenek a lakóhelyükre. A Caritas ráadásul nemcsak az üldözött keresztényeket segíti, hanem a muszlimokat is, amit a többséghez tartozók nagyra értékelnek.
A káld egyház vezetője – szintén portálunk kérdésére – kifejtette: egyetért Ferenc pápával abban, hogy nincs alternatívája a vallásközi párbeszédnek. E téren azonban nehézséget jelent az, hogy amíg a keresztények számára a vallásuk maga a párbeszéd, addig a muszlimok neveltetésüknél fogva csak a saját vallásukat tartják elfogadhatónak, vagyis nincsenek felkészítve a vallásközi párbeszédre.
Basár Varda erbíli érsek a háttérbeszélgetésen elmondta, hogy bár sokan igyekeznek segítséget nyújtani az iraki keresztényeknek, kevesen teszik ezt úgy, mint a magyarok, akik előzetes felmérést készítve, az ott élő embereket megkérdezve arra adnak támogatást, amire valóban szükségük van.
Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő, aki az Európai Néppárt vallási munkacsoportjának társelnökeként az utóbbi időben többször is felkereste a térséget, úgy látja, záros határidőn belül újjá kell építeni a lerombolt településeket ahhoz, hogy megmaradjon a remény a keresztények visszatérésére. Akik a térségben élnek menekültként, azok hazatérésére még van esély, a távolabbi helyekről, Amerikából vagy Új-Zélandról azonban már aligha fognak visszatérni, akik elhagyták otthonukat. A szeptemberi iskolakezdés lehet az igazi fordulópont, hiszen a családok tanév közben már nem fognak lakóhelyet változtatni, ha a gyerekeik máshol kezdték el az iskolaévet. A magyar kormány által vállalt újjáépítés ezért is valósul meg még a nyár folyamán – mondta el Szalar Kajo lelkipásztor, az Erbíli egyházmegye újjáépítési megbízottja.
Moszultól északra tizennégyezer ház szorul újjáépítésre, Tell-Aszkuf településen pedig körülbelül háromszáz – közölte Hölvényi György. A magyar kormány támogatása előreláthatólag több mint kétszáz ház felújítására lesz elegendő, vagyis a magyar segítségnek köszönhetően gyakorlatilag újjáépülhet a falu.
A káld településen már a támogatási szerződés aláírása előtt felmérték és három csoportba sorolták a megrongálódott épületeket. Az első kategóriába a néhány száz dollárból felújítható házak, a másodikba a súlyosan megrongálódottak, a harmadikba pedig a teljesen megsemmisült épületek kerültek, amelyek helyett újakat kell építeni.
