Balatonkeresztúr barokk gyöngyszemei

Kezdjük a kastéllyal, amely napjainkban sokfunkciós szerepet tölt be, Bél Mátyás Látogatóközpont néven. Nomen est omen – a név kötelez; a Tóth Valéria által vezetett intézmény, ez a minden zugában otthonos kiskastély valóban méltó a névadó, Bél Mátyás evangélikus polihisztor alakját felidéző nevéhez. A nagy hírű lelkipásztor, nyelvész, történész és földrajztudós, aki a Pápai Református Kollégiumtól a hallei egyetemig nevezetes tanintézmények neveltje volt, Festetics Kristóf vendégeként itt írta le 1731-ben Somogy vármegyéről szerzett, színes és változatos benyomásait. Ő a XVIII. század egyik legsokoldalúbb tollforgatójaként és gondolkodójaként ismert, alkotó egyéniség volt. Sokféle hivatásának példájából erőt merítve ugyancsak számos, jó szívvel vállalt feladatkört töltenek be most, a XXI. században a róla elnevezett látogatóközpont dolgozói. Az épület manzárdterében elegáns, bababarát és mérsékelt árú fürdőszobás vendégszobák várják a családokat, valamint hangulatos társalgó, tágas kert, s az utca másik oldalán, a községi iskolával egy épületben, a csupa szín és vidámság játszóház, a Négy Évszak. A főépület, amely egy ideig vadászkastély, majd intézői lak volt, napjainkban a szállásadással párhuzamosan a délnyugat-balatoni térség számos kulturális eseményének ad otthont: koncerteknek, író-olvasó találkozóknak, a Balatonhoz kötődő, változatos témájú előadásoknak. A bolthajtásos folyosó – az Árkád Galéria – pedig kiállításokat fogad. Márciusig egy kaposvári festőművész, Nádas József mediterrán légkört árasztó alkotásait, amelyek a Balatontól, a mi nyaralóparadicsomunktól a vele több vonásában rokonítható Adriáig és Toscanáig vezetik el a látogatókat. Megmutatva, hogy Tóth Gábor Ákos mára már négykötetes Édesvízi mediterrán sorozatának szellemiségét nemcsak az irodalomban, nemcsak olvasmányainkban, hanem a képzőművészetben is tetten érhetjük. Végül, de nem utolsósorban, itt, ebben a harmonikus szépségű barokk épületben szerkeszti ugyancsak Tóth Valéria a mintegy 1500 főt számláló község szépen tipografált, tartalmas lapját, a Keresztúri Hírmondót, címlapján a község élénk, beszédes címerével, amelyben láthatjuk a nevezetes templom tornyát, szőlőtőkét, s három, nyilván a Balatonra utaló halacskát. Téli látogatók lévén, kirándulásunk napfényes, de szeles napján e címerelemek közül csak a templomhoz juthatunk el. Az építkezést Festetics Kristóf engedélyeztette Padányi Biró Márton veszprémi püspökkel, 1753-ban. A templom öt esztendő alatt készült el, pusztulóban lévő elődje helyén. A helyi érdekű legenda szerint annak emlékére választotta Festetics Kristóf ezt a helyszínt, hogy a viharos Balaton éppen Keresztúrnál vetette a partra csónakját, s így élete itt menekült meg. A részben barokk, részben rokokó stílusban épült templom, nevéhez méltóan, kereszt alakú. Legszebb, s ritkaságnak számító díszítőelemei a hegedűablakok, melyek láttán szinte halljuk e finom vonalú hangszerek muzsikáját. A Hofstdter tervezte istenháza freskóinak készítője ismeretlen, a korábbi vélekedések szerint Dorfmeister István, a későbbiek szerint Maulbertsch Antal lehetett az alkotójuk, tehát mindenképpen a Dunántúl jeles XVIII. századi freskófestőinek egyike.
Egyszóval: bár Keresztúr nem a divatos, felkapott balatoni települések egyike, az itt látottak arra figyelmeztetnek bennünket, hogy Balaton-rajongásunkat sem érdemes csupán néhány városra vagy községre korlátozni, hiszen sok helyütt várnak ránk még rejtett, de figyelmünkre és szeretetünkre méltó értékek!

(A fotókat Csiszér György, Tóth Valéria és Földesi András készítette.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..