Zen bíboros a kínai egyház politikájáról
Joseph Zen Ze-kiun bíboros, hongkongi érsek úgy nyilatkozott a torinói La Stampa május 26-i számában, hogy Peking és a Vatikán kapcsolatának normalizálását az idejétmúlt kínai egyházpolitika akadályozza. A diplomáciai kapcsolat helyreállítása ma azt jelentené, hogy a Vatikán elfogad egy olyan egyházpolitikát, mely nem enged semmi szabadságot a hívőknek. Ha Peking alapjában megváltoztatná a valláshoz való viszonyát, akkor lesz lehetőség a megoldásra. „Kívánnám, hogy a politikai vezetés képzett része, amely külföldön tanult és sokat utazott, világossá tegye az egész politikai elit számára, hogy a jelenlegi egyházpolitika túlhaladott, és tarthatatlan egy modern országban. A kínai egyház hivatalosan elismert és földalatti része közeledik egymáshoz. A „hazafias” egyházban kinevezett és felszentelt püspökök többségét a Vatikán elismerte. Ezt a folyamatot a pápa tavaly nyári levele nagymértékben elősegítette. A bíboros elmondta: Hongkong hétmillió lakosából 300 ezer katolikus. Évente 2500 keresztelés történik. A hongkongi egyházi élet teljesen szabad. Háromszáz jó színvonalú katolikus iskola működik. „Kínai teológia” azonban még nincs, de a helyzet rendeződése után nyilván fejlődés tapasztalható majd ezen a téren is. (KNA)
Mianmari püspökök a Vatikánban
Az ázsiai ország öt katolikus püspöke május utolsó napjaiban ad limina látogatásra érkezett a Vatikánba. – Az ENSZ becslései szerint a május elején pusztított Nargis ciklon 30 ezer halottat hagyott maga után, további két és fél millióan maradtak fedél nélkül. Az ország legnagyobb városában, Rangunban május 25-én megkezdett nemzetközi konferencián az adományozó országok és humanitárius szervezetek 100 millió dollár segélyt különítettek el számukra. A katolikusok száma mindössze 630 ezer – a 40–45 millió buddhista mellett –, s hitüket a katonai hatóságok szigorú ellenőrzése mellett élhetik meg. (Vatikáni Rádió)
Új libanoni elnök
Nasrallah Sfeir libanoni maronita pátriárka (képünkön) május 26-án köszöntötte a november óta akadályozott elnökválasztás során végre megválasztott Michel Suleiman államfőt. A libanoni alkotmány értelmében a parlamentnek maronita keresztény elnököt kell választania. A választást az Arab Liga védnökségével a síita Hezbollah vezette ellenzék és a kormányzó többség katari megállapodása tette lehetővé, és ezzel elhárult egy esetleges újabb polgárháború veszélye. (KNA)
