Az újrakezdés örömével

Fotó: Lambert Attila

 

Egy korábban szegényházként, majd kórházként használt épület felújításával elkészült Esztergomban a Boldog Ceferino Roma Misszió és Caritas Ház, ahol szociális szolgálatot teljesít és romák felzárkóztatását végzi az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. A cigány- missziós központot augusztus 29-én, szentmise után Erdő Péter bíboros, prímás áldotta meg.
Az esztergomi roma közösség örömünnepet ült ezen a napon. Erdő Péter megáldotta a felújított roma- misszió – Cursillo-ház, tanoda és baba-mama klub – épületét. Velük ünnepelt a mellettük levő épületrészben tevékenykedő – és velük szorosan együttműködő – karitászközpont is. Michels Antal, a romamisszió egyházmegyei felelőse pedig elmesélte nekünk, milyen út vezetett el a nagy napig.
Amikor a forgalmas út mellett, a kápolnával és a roma központtal szemben leparkolunk, egy karitászos hölgy, bár nem ismerjük egymást, ránk köszön. Ő is, társai is süteményes tálcákkal küzdik át magukat az úton, a száguldó autók között. Odabent is rengeteg karitászmunkatársat látni: egy egész termet megtöltenek, kivetítőn nézik a misét. Bölcs intézkedés, a kápolnába ugyanis nem lehet beférni, zsúfolásig megtelt ünneplőkkel. Homíliájában Erdő Péter bíboros, prímás a következőket mondja: „Hálát adunk Istennek, hogy ez a munka sikeresen befejeződött. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a megvalósítását lehetővé tették. A megyei önkormányzat segítőkészségének eredménye volt, hogy a hajdani egyházi épületet visszakaphattuk. A felújítás költségeit pedig nagyrészt a magyar állam vállalta, ezúton is köszönet érte.
Először azonban a funkciót kellett megtalálnunk, mert minden felújításnak akkor van értelme, ha tudjuk, milyen cél szolgálatába állítjuk majd az épületet. Az Esztergomban és környékén élő roma közösség már használta a kápolnát, ahol Székely János püspök úr jóvoltából rendszeresek voltak a szentmisék és a bensőséges találkozók. Ezért megalapítottuk a Boldog Ceferino Roma Missziót, mintegy személyi plébániaként. Székhelye pedig ez az épület lett. Ugyanitt indultak el azok a foglakozások, amelyek ma családi napközi otthon és tanoda jelleggel működnek. Itt kapott bérelt helyiséget a Magyar Püspöki Konferencia Boldog Ceferino Intézetének foglalkoztatási irodája is, amely mintegy 200 közfoglalkoztatott ügyeit intézi. Az épületben az országos Ceferino Intézettel együtt főegyházmegyénk roma- missziója lelki programokat és továbbképzéseket is szervez. Nagy öröm volt számomra, amikor átadhattam az itt végzett közösségszervezők első csoportjának a felkészülésüket tanúsító diplomát. Mindezeknek a munkáknak az elvégzésében sokan nyújtottak önzetlen segítséget. Ezúton is hálás köszönetet mondok mindannyiuknak. A legutóbbi időkben a Mindszenty Iskola vállalta a családi napközi otthon működtetését. Szalma József pedig lehetővé tette, hogy vendéglőjében a fiatalok szakmai gyakorlatot szerezhessenek.
A Ceferino Központtal szomszédos telken főegyházmegyénk karitászának esztergomi regionális szervezete kapott új otthont. Bízom abban, hogy a fizikai közelség a jó együttműködés lehetőségét is megteremti” – mondta a bíboros.
A mise végén Michels Antal, a főegyházmegye cigánypasztorációs referense felkéri a főpásztort, hogy áldja meg a misszió és a karitász felújított épületcsoportját. A bíboros az áldás előtt azt kívánja, az itt megfordulók tapasztalják meg Isten jelenlétét, szerető gondviselését, és valamennyit tovább is tudjanak adni belőle.
A roma közösség nevében Ónodi Sándor Alfonz szól néhány szót. Az újrakezdés ereje hatja át őket: a hat házaspárból álló magközösség hűségesen eljár csütörtökönként misére és péntekenként szentségimádásra, mondja. Sok erőt és egészséget kíván a romamisszió alapítójának, aki a múlt év nagycsütörtökén megmosta két roma testvérének a lábát. Külön köszönetet mond ezért. A főpásztor megköszöni a kedves szavakat, majd a Missa luba és a Kreol mise mintájára hazánkban megalkotott cigány miséről (lovári miseszöveg és a Zeneakadémián tanító roma tanárok által megírt zene) beszél, amelynek szentszéki jóváhagyására várnak. Bemutatása a tervek szerint a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson lesz, ami világszenzációnak ígérkezik.
A mise végén, a cigány himnusz alatt felfigyelek az énekesnő hangjára, amely lúdbőröztető erővel képes közvetíteni fájdalmat és reményt egyszerre, s ezáltal különösen illik a mai naphoz. A mise végét is jelző taps váratlan hevessége meglep. Utána örömzene következik, ami sokat elárul arról, hogy „jó nekünk itt lenni”.
A házbeli munka fontos része a tánc- és a zeneoktatás; ősztől gitártanár is lesz. Elsőáldozási és bérmálkozási előkészítőket tartanak, és a cursillós lelkigyakorlatok helyszíneként is jelentős a ház szerepe.
Három kislány táncelőadása következik, ami maga a könnyed, elegáns légiesség. A gyerekek bájosak, okosak: a mozdulataik, egész jelenlétük kivételes intelligenciáról és büszke öntudatról árulkodik. Ez a tánc: győzelem. Mindenkit egy szemvillanás alatt meggyőz arról, hogy az élet szép, és érdemes még szebb napokban bizakodni. A produkció vége felé egy, a társainál sokkal kisebb, de szintén díszes táncruhába öltözött kislány perdül a többiek közé. Úgy táncol, mintha ennél könnyebb dolog nem is lenne a világon. Mindenki ámuldozva figyeli.
Sokáig keresem a rengeteg karitászos között Ferenczy Évát, az esztergom–bajóti régióközpont vezetőjét, aki egy újabb birodalmat mutat meg: a romamisszió a Simor János utca 128-ban működik, ők a 126-ban vannak, de a két udvar között át lehet járni. Az intézmények együttműködnek, bár mindkettő önálló egység. Élek a lehetőséggel, és a konyhába megyek, kapok is egy tányér káposztát. Michels Antal atya a tanodaszobába invitál, jelenleg ugyanis ez a kerti asztallal és fonott székekkel berendezett helyiség a legalkalmasabb a beszélgetésre. Michels Antal 1999-től 2008-ig Esztergomban volt plébános. A romák már akkor a szívébe lopták magukat. Minden azon áll vagy bukik, hogy szereted-e őket, vallja. Ha igen, azonnal megérzik, és meghálálják.
Vendéglátóipari üzemgazdászként (ez volt a korábbi végzettsége) úgy gondolja, egy ilyen házat fontos úgy üzemeltetni, hogy ne legyen veszteséges. Az elülső részt ezért a kétszáz roma közmunkás sorsát intéző Boldog Ceferino Intézet bérli irodák céljára. Együttműködnek továbbá a bíboros által is említett Szalma József vállalkozóval, akinek a Prímás-szigeten van étterme. Az ő vezetésével konyhai munkát tanulhatnak a fiatalok, és a végzetteket alkalmazza is a szakmai partner.
Ferenc pápa a szegények közé küld bennünket, nem maradhatunk az értelmiség és a jóléti társadalom „egyházi ellátói”. Nem hagyhatjuk, hogy a cigányság még jobban leszakadjon – hangsúlyozza Michels atya. – Spirituális műhellyé kell tennünk ezt a házat, amely máshol, kisebb közösségekben is változásokat indít el, segíti a helyi roma egyházközségi csoportok működését és újak alapítását.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .