Az újabb válság okai

Mit eredményezett a válság a bizonytalanságon túl? – teszi fel a kérdést a neves szakember. Elsőként azt, hogy a problémákat „spekulációs buborékokon” keresztül akarják megoldani. Másrészt a bankoknak nagy szükségük van a profitszerzésre, pedig ma a hagyományos kereskedelmi bankok nehezen képesek erre. Harmadikként a válság a híres nullaszázalékos adókat eredményezte. Ezek lehetővé teszik, sőt ösztönzik a spekulációt, ami a veszélyeztetett országokban nagy nehézségeket okoz. Mi több, a spekuláció egy nemzet társadalmi, politikai egyensúlyára és stabilitására is kihat.

A vatikáni pénzintézet elnöke szerint a válságnak politikai háttere van. Elsősorban az amerikai politika ösztönözte a hitelek növelését az Egyesült Államokban, hogy a GDP növekedését finanszírozza az amerikai családok terhére, eljutva a jelzáloghitel túlzott méreteiig. Ez segítette azt a növekedési szükségletet, amely nélkül egyébként az USA kisebbségi helyzetbe került volna, vagyis vesztett volna gazdasági vezető szerepéből. Az Egyesült Államok teremtette a drámai és fenntarthatatlan hitelnövekedési rendszert, hogy biztosítsa a GDP emelkedését, amire egyébként nem került sor. Ettore Gotti Tedeschi elmélete szerint a GDP elvileg azért nem növekedett, mert Nyugaton – az USA-ban és Európában – felhagytak a gyermekvállalással. Azért támogatták a növekedés és a hitel mesterségesen módosított, fogyasztásorientált formáját, hogy ezáltal ellensúlyozzák a valós gazdasági növekedés hiányát.

Azzal kapcsolatban, hogy Európa gyengébb országaiban a mostani válság miatt felül kellene-e bírálni az euró használatát, a bankelnök hangsúlyozza: ha Európának lenne egy központi kormánya, amely gazdasági értelemben felelősnek érezné magát egész Európáért, valószínűleg megfelelő döntést tudna hozni az euró leértékeléséről – megtervezve és kezelve következményeit –, amellyel versenyképessé tudná tenni Európát.

Arra a kérdésre, hogy vajon ez a válság következménye-e annak, hogy Európában ma hiányzik a keresztény szellemiség, Ettore Gotti Tedeschi elmondta: a katolikus kultúra szerint, ha a dolgok rosszul mennek, amikor válság van, nem az eszközöket kell hibáztatni, hanem azokat, akik az eszközöket használják, vagyis az embereket. És valóban, nem az eszközöknek, hanem az embereknek kellene megújulniuk. Az eszközök eszközök: jól vagy rosszul lehet őket használni, aszerint, hogy az embernek mi a szándéka, illetve milyen értelmet ad használatuknak. A gazdaság és a pénzügyek a sok eszköz közül csak egyet képviselnek. Önmagukban nem jók és nem rosszak. Attól függ minden, hogyan alkalmazzák őket. Az utóbbi húsz év nihilizmusának legnagyobb ártalma az, hogy tévútra vezette az eszközök használatát, előidézve így egy súlyos következményt: az eszközök erkölcsi önállóságot nyertek, vagyis céllá váltak – zárta nyilatkozatát a vatikáni pénzintézet vezetője.