Családom körében élek, akik szeretnek és bátorítanak, néha mégis rettenetesen egyedül érzem magam. Ezért is szerettem volna eljutni Torinóba, a lepelhez. Olvastam róla korábban is, legutóbb részt vettem az Önök által kiírt rejtvénypályázaton is. De ha nyertem volna sem vállalkozhattam volna már egy ekkora utazásra. Ám így is nagyon hasznos volt, sokat megtudtam a szent lepelről. Amelyről százszázalékos bizonyossággal nyilván sosem fog kiderülni, valóban Jézus halotti leple-e vagy csak egy korabeli keresztre feszített férfié. De az egyre több fájdalommal élő hívő ember számára igazán csak az a fontos, hogy a lepel láttán mélyebben átérezhesse: nincs egyedül fájdalmaival és félelmeivel. Az Isten Fia előtte végigjárta ezt az utat. Nem jutottam el Torinóba, de a lepelről készült fénykép itt van az éjjeliszekrényemen. Én meg a lepel előtt. Jézus meg előttem…
H. J.
Eger
