Nagyon megszerettem a lapot. Rendszeresen végigolvasom, örülök, hogy hitről, lelkiségről szól, s nem a pletykákról. Sokat segítenek hitem fejlődésében a sok tudnivalóval. Sok hasznosat írnak, még olyan embernek is, aki nem „fanatikus” hívő. Nem is tudják elhinni, hány ember örül lapjuknak, s nagy szeretettel várjuk mindig a megjelenését. Sok-sok egészséget, rengeteg sikert kívánok! Sok-sok évet a lapnak, s hozzá rengeteg kitartást!
D. Zsuzsanna
Budapest
Történelmi emlékeztető
XII. Piusz pápa hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket – ismerte el elődjéről a közelmúltban XVI. Benedek pápa. A hír világszerte nagy visszhangra talált a nemzetközi sajtóban. A baloldali beállítottságú francia napilap, a Le Monde is hosszasan foglalkozott a bejelentéssel. Egy magyar olvasó – történetesen Új Ember-előfizetőnk – levelét is közzétette. Az alábbiakban ennek magyar fordítását közöljük: 1944. március 19-én Hitler megszállta az addig szabad Magyarországot, ahol a zsidó közösség létszáma 760 ezer fő volt, közülük tízezer menekült érkezett Csehszlovákiából, Ausztriából és különösen Lengyelországból. XII. Piusz pápa ekkor megbízást adott a budapesti apostoli nunciusnak, hogy tegyen lépéseket a kormánynál a fajüldözés és a deportálások ellen, aki ezt március 23-án meg is tette. 1944 júniusában, amikor vidéken elkezdődtek a deportálások, a pápa maga kereste meg nyílt táviratban az államfőt. E fellépés hatására egy időre szüneteltek a kitelepítések. Erről az eseményről a magyar zsidóság körében is elismert történész, Lendvai Jenő is megemlékezik munkájában, mely Párizsban, a Seuil Kiadónál, 1966-ban jelent meg.
Imre de Crouy-Chanel
Brüsszel
Az új liturgia kapcsán…
Az Új Ember december 13-i számában megjelent Negyvenéves az új liturgia című rövid cikk szól az előzményekről is. Ehhez szeretnék egy érdekes adalékkal szolgálni. Boldog Batthyány-Strattmann László 1926-ban írott, és tudomásom szerint egyetlen megmaradt naplójában olvastam arról, hogy hitvese, Maria Teresia Coreth grófnő – akit a családban és a naplóban is Mislként említenek – milyen sokat tett az első magyar nyelvű zsebmisekönyv (Missale) megjelentetéséért. Sőt, férje, a szegények herceg-orvosa egyenest az ő ötletének tartja azt. Feljegyzés a naplóban február 13-án: „Telefonon vettem hírét, hogy kedden Szunyogh bencés páter jön. Misl kezdeményezése volt, hogy Magyarországon adjanak ki egy magyar nyelvű Missalét is. Most megjelent, és Pater Szunyogh valószínűleg azért jön, hogy megbeszélje. ” Még három helyütt található az 1926-os naplóban említés a Missaléról. Február 16-án a következő: „Szentmisénk után megjött a kocsi Kőszegről a bencés Pater Szunyogh-gal… Reggeli után megmutatta munkáit a magyar Missale érdekében, levelezését…”, november 30-án: „Mislnek egy magyar levelet fogalmaztam P. Szunyogh OSB részére. Misl nagyon elégedetlen volt Missale-küldeményével. Örült, hogy az ő kezdeményezésére és adományából végre magyarul is megjelenik egy Missale, és már hónapok óta mondogatta mindenkinek, »most jön az új Missale, remek, komplett«. És erre kétségbeesésére egy Proprium és Commune nélküli Missale érkezik! Tehát olyan, ami eddig is volt magyarul. Most tehát a nevében egy levelet írtam, amelynek kifejezésre kellett juttatnia a csalódást, de úgy, hogy a szerzőt ne sértsük meg. Ezekből a részletekből is kitűnik tehát, hogy a magyar Missale ötletadója és szponzora Boldog Batthyány László hitvese volt, nem kisebbítve ezzel Szunyogh Xavér Ferenc bencés szerzetes, neves liturgiatudós szerepét. A liturgikus mozgalom egyik első, hazai úttörője 1917-től tanított a kőszegi gimnáziumban magyart, latint és vallástant. Kétszer volt osztályfőnök nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok élén. Felemelő érzés volt számomra egyszer kézbe venni egy olyan első kiadású magyar Missalét, melyet egykor kőszegi kis gimnazista tulajdonosa élete során rongyosra lapozott.
Molnárné Polgár Katalin,
Kőszeg
