Az Olvasó írja

A szobor előtt állva gondolataim nagyon megrohantak…. A monumentális szobor messziről is ragyogott a napfényben, déli irányba tekintve. Szinte utat mutatva, mint egykoron a csillag a pásztoroknak Betlehem egén… Vagy a tengeren járóknak a világítótorony… Itt, a pusztaságban Szűzanyánk ragyogott, mint fényes csillag. A nagyon szomorú szempár arra inti századunk emberét, ami egyszer régen Kánában hangzott el: „Tegyétek, amit mond!” Tekintetéből ezt olvastam ki, és lelkembe örökre beleégett ez az értünk aggódó szempár. Fogadjuk meg a Szent Szűz kánai szavait: tegyük, amit Jézus mond.

Székely-Becze Ilona
ny. tanárnő Madaras

 

Göllei zarándoklat

A somogyi falu Szent Vendel-kápolnája zarándokhelynek számít, hiszen 1754 óta fogadott ünnep október 20-a. A Dél-Dunántúlon ekkor marhavészjárvány pusztított, amely Göllét se kerülte el. Elődeink fogadalmat tettek, majd ennek szellemében keresztet állítottak (1760), később fából készült kápolnát ácsoltak. Az 1780-as években elkészült, ma is álló kápolna 2004-ben, Fekete István író és felesége újratemetésére megújult. Az ünnepen a szentmisét mindig a temetőben, a kápolnánál tartjuk. Ilyenkor a göllei és az elszármazott hívek is megérkeznek a zarándoklatra, hogy hitben megerősödve térjenek vissza otthonaikba. Jómagam is minden évben ellátogatok Szent Vendelhez, és a göllei hívekkel együtt imádkozunk elődeinkért, akik ránk hagyták hitüket, szeretetüket, és bíztak a jövőben.

Idén a szentmisét Bálint Gábor szentbalázsi plébános celebrálta, Rostás Jenő dombóvári apát és a házigazda, Szalai Jeremiás prépost közreműködésével. A szónok méltatta Szent Vendel életútját, példáját, és kitért az elődök munkájára és hitére, illetve a jövőbe vetett bizalomra is. „Rohanó életünkben nekünk is szükségünk van a csendre. Ezért vonuljunk félre, mint Szent Vendel, és szánjunk pár percet Istenre, mert a Teremtő a nagy csendben meghallgat bennünket. A hit megerősíti mindennapjainkat, és a legnehezebb időkben is helyt tudunk állni.” – mondta Bálint Gábor.

A göllei ősök verejtékkel teremtették meg ezt a kápolnát, mely immár több mint két évszázada hirdeti Szent Vendel tiszteletét. A szentmisét a himnuszok és a Szent Vendelének zárta.

F. Bodó Imre
Fekete István Kulturális Egyesület, Dombóvár

 

Élő rózsafüzér Hódmezővásárhely körül

A missziók világnapján, október 19-én a hódmezővásárhelyi katolikus hívek ötvenfős csoportja gyülekezett a Szentháromság-templomban, hogy a bevezető imádság után elinduljanak, és imádkozva körbejárják a várost. A templomtól a város nyugati széléig együtt mentek a hívek, majd kettéváltak: az egyik csoport északi, a másik déli irányban kerülte meg a várost.

A zarándoklaton a településen élő Domonkos-rendi nővérek is részt vettek. Mintegy három órával később a csoportok találkoztak, és együtt mentek a Szent István-templomba, ahol rózsafüzért imádkoztak azok a hívek, akik nem tudták végiggyalogolni a mintegy tíz kilométeres távot. A záró szentmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök mutatta be. A zarándoklat során imával és énekszóval rózsafüzért fűztünk városunk köré. Azért imádkoztunk, hogy leomoljanak azok a falak, amelyek az embereket Istentől és egymástól elválasztják. Ezzel az imádságos együttléttel egy lépést tettünk egymásért és a világért. Hitünk megvallásával másokat is Jézushoz hívunk, minden imánk és énekünk az Urat dicsérte.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..