Az Istenanya hódítása

Ez nem pusztán a nagy földrajzi távolság miatt van így, hanem azért is, mert meglehetősen szegényes a zarándokközpont történetéről szóló magyar nyelvű irodalom. Az angol Francis Johnston A Guadalupei Szűzanya jelenései című munkáját mintegy másfél évtizede Viz László fordításában adták ki nálunk. A hiánypótló kötet tavaly decemberben a Guadalupei Szűz – immár Budapesten is megtartott – emlékünnepére új formában, átdolgozva, kiegészítve, színes képmelléklettel jelent meg újra. Johnston könyve nem tudományos igényű tanulmány, a kegykép viharos históriáját, illetve XX. századi vizsgálatát, a kép- és szövetanalízis eredményeit dolgozza fel olvasmányos formában. A szerző bevezetőjében röviden összefoglalja Mexikó spanyolok általi meghódításának eseményeit: Hernán Cortés 1519-es partraszállását; az azték uralkodóval, Moctezumával történt véres összecsapását; a keresztény misszió indulását, amelyben vezető szerepet játszott a ferences Juan de Zumárraga, az Újvilág első püspöke is. 1531 decemberében őt kereste fel mexikóvárosi rezidenciáján több alkalommal is a keresztény hitre tért indián, Juan Diego, azzal, hogy a Szűzanya üzenetét hozza. A püspök bizonyítékot kért, a jel pedig az a Mária-kép volt, amely a szeme láttára jelent meg Juan Diego köpenyén (tilmáján)…

A közel fél évezredes múltra visszatekintő „Mária-ikon” nem pusztán Mexikó, illetve Amerika népeinek hitét erősíti, a Guadalupei Miasszonyunk tisztelete – a Juan Diegót 1990- ben boldoggá, majd 2002-ben szentté avató II. János Pál pápának is köszönhetően – ma már az egész világon jelen van. (A bécsi Votivkirchében – Hans Schweiger kegyképmásolatával – mellékoltárt szenteltek Mexikó patrónájának. Ahogy a hálatáblák is mutatják, Guadalupe csodája „nem ismer határokat”.) Az első spanyol nyelvű jelenéstörténet szerzője, Miguel Sánchez szerint az Újvilágot Szűz Mária hódította meg. S ez bizonyára így van, hiszen a kereszténység aligha terjedhetett volna ott a Mária-jelenések, illetve az Istenanya örökül hagyott, nem emberkéz alkotta képmása nélkül. A spanyolok erőszakos fellépése a büszke, öntudatos őslakókat ugyanis inkább ellenállásra sarkallta volna, semmint hogy befogadják a hódítók által kevéssé hitelesen közvetített Örömhírt. A Tepeyac-dombon történtek azonban – nem túlzás állítani – meghatározták a kontinens történelmének menetét. Egyes teológusok a Guadalupei Szűz önközlését úgy értelmezik, mint a katolikus egyház és amerikai bennszülött népek közti különleges kapcsolat jelét. Latin-Amerikában a Guadalupei Mária világnézettől függetlenül „megkérdőjelezhetetlen valóság". Ezt a mexikói irodalom olyan kortárs klasszikusai, mint a Nobel-díjas Octavio Paz vagy Carlos Fuentes is megerősítik, jóllehet ők elsősorban a mexikói identitástudat fundamentumát látják a Guadalupei Szűz alakjában.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..