Az igazságért szenvedett

Szikrázó napsütés fogadta a varsói Pilszudski téren a boldoggá avatásra érkező zarándokokat. A szertartás helyszínének kiválasztása nagyon is tudatos volt, hiszen 1979-ben, a frissen megválasztott, hazájába látogató II. János Pál pápa történelmi jelentőségű szentmisét mutatott be ugyanezen a helyen, az akkor még kommunista Lengyelországban. – Íme, hogyan változnak az idők! – állapította meg Kazimierz Nycz varsói érsek a boldoggáavatási szentmise bevezetőjében. Csakugyan: a kegyetlenül meggyilkolt papot, akinek huszonhat évvel ezelőtt Európa felében még a nevét sem lehetett nyilvánosan kiejteni, ma az egész keresztény világ szabadon, hálás szívvel ünnepli. Gyilkosai pedig, akik annak idején oly rendíthetetlenül hatalmasnak tűntek, mára régen eltűntek a közélet színpadáról, s a társadalom még a nevüket sem veszi a szájára. E megbocsátó magatartás a hívő ember méltóságának része, és mindez így van rendjén: az örök értékek felülkerekednek a mulandóságon – a rossz felett végül győzedelmeskedik a jó. Ezért, hogy a rendezők a szabadtéri oltár fölötti hatalmas állványra Jerzy Popieluszko erkölcsi-lelki útmutatását, oly szívesen hangoztatott jeligéjét írták: „A rosszat jóval győzd le!” A szentmisét Angelo Amato érsek, a Vatikán Szenttéavatási Kongregációjának prefektusa mutatta be – százhúsz püspök és mintegy ezerháromszáz pap koncelebrálásával. A szertartáson Lech Walesa, a Szolidaritás alapítója, Bronislaw Komorowski államfő, Donald Tusk miniszterelnök és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is részt vet. A külföldi főpásztorok között jelen volt többek között Prága, illetve a litvániai Vilnius érseke, a legtávolabbról Haiti érseke érkezett. Az oltár körül álló főpásztorok sorában ott volt Krakkó érseke, Stanislaw Dziwisz bíboros, illetve az idős Józef Glemp bíboros, aki annak idején Lengyelország prímásaként próbálta megakadályozni a Popieluszko atya ellen előkészített merényletet. Magyarországot hazánk lengyel születésű apostoli nunciusa, Juliusz Janusz képviselte, Varga Lajos váci segédpüspök és Bajcsy Lajos plébános társaságában. A szertartást a Lengyel Hadsereg díszzenekara és hat lengyel kórus kísérte. A Szolidaritás mozgalom is képviseltette magát – a legendás mozgalom, amelyet Jerzy Popieluszko a nyolcvanas évek kezdetén a varsói acélművek munkásainak lelkipásztoraként támogatott. Eljöttek, és az első sorokban imádkoztak a Varsó környéki bányászok, sisakjukon Szolidaritás felirattal. A szervezők azt is bejelentették, hogy az egész ország területéről érkeztek zarándokok; Popieluszko atya szülőföldjéről, Bialystok vidékéről körülbelül hatezer ember volt jelen a kétnapos ünnepen. Igen, kétnapos ünnepen: ugyanis a boldoggá avatás délelőttjét megelőzte egy, Varsó Wilanów városrészében (Jerzy atya lelkipásztori működésének utolsó helyszínén) tartott, nagyszabású ifjúsági találkozó. A rengeteg diákot mozgósító program keretében részletesen felelevenítették a hős pap vértanúhalálának körülményeit. Ugyanakkor lehetőség nyílt oldott keretek között találkozni Kazimierz Nycz érsekkel, aki e hétvégét a varsói egyházmegye „egyik valaha volt legnagyobb ünnepének” nevezte. A megindító rendezvényt hálaadással egybekötött, az összes fellépő közreműködésével adott hangverseny zárta. A boldoggá avatás reggelén pedig már hét órakor kezdetét vette a közös imádság a város központi terén kialakított szektorokban. Majd kulturális program következett, számos művész szereplésével – mindez elősegítette a megfelelő lelki ráhangolódást, az elmélyülést a tizenegy órakor kezdődő ünnepi szentmisére. Az egyik legfelemelőbb, mindenkit megkönnyeztető pillanat Jerzy atya ma is köztünk élő idős édesanyja, Marianna Popieluszko érkezése volt. Az egész életében mélyen hívő asszony vállalkozott a szertartást megelőző rózsafüzér imádság vezetésére – hangja időnként el-elcsuklott a meghatottságtól. S amikor a szentmise bevezető gondolatait adó Nycz érsek üdvözölte az édesanyát, az egész egyház nevében megköszönve, hogy 1947-ben életet adott Jerzy fiának: a több százezer fős tömeg egy emberként állt fel, hogy percekig tartó vastapssal éltesse. „Zokogtam, amikor fiam halálhírét vettem. Most a hálaadás könnyei törnek föl szívemből – mondta a mártír édesanyja. – Mindig arra tanítottam, hogy teljes szívvel szeresse Istent és felebarátait” – tette hozzá. A boldoggá avatás előtt az idős asszony számos interjút adott. „Örülök, hogy Lengyelországnak újabb közbenjárója lesz Istennél” – fogalmazott egy alkalommal. A szentmise bevezető könyörgését követően Angelo Amato érsek – XVI. Benedek pápa személyes megbízottjaként – felolvasta a Szentatya apostoli levelét, amelyben engedélyezi Jerzy Popieluszko nyilvános egyházi tiszteletét, a boldogok sorába iktatva őt. Hivatalos ünnepnapjának halála napját, vagyis október 19-ét jelölve ki. Amint a dekrétumban olvasható: „Jerzy Popieluszko állhatatosan és fáradhatatlanul tett tanúságot Krisztusról.” Az evangéliumot követő szentbeszédében Amato érsek kifejezte reményét, hogy e boldoggá avatás még népszerűbbé teszi a vértanú lengyel papot, és új lendületet ad a helyi egyházban tapasztalható kultuszának. Emlékezetünkbe idézte Jerzy atya hitvallását, amelyet üldöztetése során mondott, az őt perbe fogó kommunista hatóság képviselőjének: „A pap feladata, hogy az igazságot hirdesse, és az igazságért szenvedjen, és ha kell, az igazságért az életét adja.”A szertartás során élő kapcsolás segítségével a Cipruson tartózkodó XVI. Benedek pápa szavait is hallhatták a jelenlévők. „A lengyel egyháznak szívből jövő üdvözletemet küldöm. Lengyelország egyházát ma öröm tölti el, mivel Jerzy Popieluszkót oltárra emelik. Isten és az emberek iránti szolgálatkészsége és vértanúsága különleges jele annak, hogy a jó győz a rossz felett. Példája és közbenjárása adjon új lendületet a papok buzgóságának és töltse el szeretettel a híveket” – fogalmazott a Szentatya. Az ünnepi órában önkéntelenül is felmerült a kérdés: vajon hol vannak ma Popieluszko atya gyilkosai, mi történt velük? Jerzy atyát 1984. október 19-én a Belügyminisztérium három magas beosztású tisztje: Grzegorz Piotrowski osztályvezető, Leszek Pekala főnyomozó és Waldemar Chmielewski főnyomozó rabolta el és gyilkolta meg. Október 25-én letartóztatták őket, egy héttel később pedig a parancsot kiadó Adam Pietruszka főosztályvezető is rács mögé került. A bíróság Piotrowskit huszonöt, Pekalát tizenöt, Chmielewskit tizennégy, Pietruszkát huszonöt évi börtönbüntetésre ítélte, majd többekkel részleges amnesztiát gyakorolt. Grzegorz Piotrowski börtönbüntetése 2001-ben telt le. Közvetlenül szabadulása előtt Piotrowski azt nyilatkozta, hogy „tettét egyáltalán nem bánta meg, és semmiféle lelkiismeret-furdalást sem érez”. Tervei szerint egy nyíltan egyházellenes hetilap újságírójaként akart dolgozni. Szabadulása után azonban egyetlenegyszer sem lépett a nyilvánosság elé: nevet változtatott, és jelenlegi lakhelyét senki sem ismeri. A kétórás szertartás befejező áldását követően kezdetét vette az ünnepi menet, amellyel Boldog Jerzy atya csontereklyéjét a Varsó Wilanów városrészének Isteni Gondviselés templomába vitték, hogy ott ünnepélyesen elhelyezzék a főoltárban. E menet közvetlen előkészülete volt az április 6-án végzett exhumálás, amelynek során felnyitották és megvizsgálták Popieluszko atya sírját utolsó papi állomáshelye, a varsói Kosztka Szent Szaniszló-plébániatemplom kertjében. E vizsgálat az egyházi jog megfelelő rendelkezései szerint történt, és ennek keretében emelték ki a földi maradványok közül a csontereklyét. A többi csontmaradványt új koporsóba tették, és visszahelyezték az eredeti sírba. Hivatalos becslések szerint eddig tizennyolcmillió ember kereste fel a mártír pap sírját Varsóban. Lengyelország-szerte mintegy hetven emlékmű és százharminc emléktábla őrzi Jerzy Popieluszko emlékét, és több mint hetven városban neveztek már el róla utcákat és tereket. A Varsó Wilanówba tartó vasárnap délutáni menethez tízezrek csatlakoztak. A tizenkét kilométer hosszú úton szakadatlan imádsággal és énekkel kísérték az ereklyét. Az Isteni Gondviselés templomában végül este hét órakor fejeződött be a szertartás, amelyet több lengyel tévécsatorna – ahogyan a boldoggá avatás kihirdetését is – élőben közvetített.

A boldoggáavatási per története:

1984. november 5.: Százhetvennyolc varsói kórházi dolgozó kérvényt nyújtott be Józef Glemp bíborosnak, hogy indítsa meg a boldoggáavatási pert.
1987. június 16.: II. János Pál pápa látogatást tett Popieluszko sírjánál, majd beszélgetett a vértanú szüleivel.
1995. október 9.: Glemp bíboros különbizottságot hozott létre a boldoggáavatási per megindításához. A hivatalos boldoggáavatási eljárás 1997-ben kezdődött.
2001. február 8.: Glemp bíboros hivatalosan lezárta a boldoggáavatási per egyházmegyei szakaszát, és az összegyűlt ötládányi dokumentumot továbbították Rómába.
2009. január 20.: A Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának teológiai ülésén kimondták a boldoggá avatás megalapozottságát.
2009. december 1.: A bíborosok testülete hasonló megállapításra jutott.
2009 decemberében mondta ki Benedek pápa, hogy Popieluszko hősi fokon gyakorolta az erényeket. Vértanúság esetében a boldoggá avatáshoz nincs szükség csoda bizonyítására.