A Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága által szervezett programon csaknem nyolcvanan vettek részt az ország különböző területeiről. Az immár nyolcadik alkalommal megrendezett konferencián – a hagyományokhoz híven – az előadások mellett csoportfoglalkozások, pódiumbeszélgetések segítették a résztvevőket ismereteik elmélyítésében és gyakorlati tapasztalataik megosztásában.
A tanácskozás minden évben a katekumenátus valamely fázisával, fontos feladatával foglalkozik. Az idei téma abból a tapasztalatból született, hogy az identitás, amelyet modern társadalmunk ad az embernek, csak részleges. Amai ember rengeteg szerepbe, értékrendbe nyer beavatást, de közben nem kap választ olyan alapvető kérdésekre: ki vagyok én, mi a jó és mi a rossz.
– II. János Pál fogalmazta meg: Európa reményvesztettségének oka, hogy egy Isten nélküli emberképpel él – mondta Bíró László püspök, aki arról beszélt előadásában, hogy a világ mibe avatja be az embert. – Ha identitásunkból elvész a transzcendencia, az ember pusztán biológiai lénnyé alacsonyodik, és abban a pillanatban elveszíti a méltóságát. Ebből fakadnak a bioetikai, a szexuáletikai problémák, az életellenes gondolkodásmód. Az élet védelme az ember méltóságából fakadó kötelességünk. A modern világ egyre inkább megkérdőjelezi az objektív igazság megismerhetőségét, sőt létezését. Az egyház azonban vallja: van igazság, felismerhető, és kötelez bennünket. Az igazság relativizálódásából fakad, hogy az ember önkénye dönti el, mi a jó, és a rossz. Az erős uralkodik a gyenge fölött, és Európa értékvesztő közösséggé válik – mutatott rá Bíró László. – A katolikus embert sokszor éri a vád, hogy intoleráns, mert kiáll az igazság, sőt a dogmák mellett. De ahogyan XVI. Benedek pápa mondja: a keresztény ember krisztuskövető, Krisztus pedig úgy hirdette az igazságot, hogy senkit nem ölt meg érte, de hagyta, hogy őt keresztre feszítsék. Ez a krisztusi tolerancia.
A keresztény beavatás folyamata során az egyház Jézus Krisztusra mutat, aki az igazság. Ahogyan Udvardy György püspök, a Hitoktatási Bizottság elnöke fogalmazott: a hit Krisztusnak, vagyis az igazságnak megismerése, elfogadása és elköteleződés mellette -, ez adja keresztény identitásunkat. Az egyházmegyék által közölt adatok szerint évente körülbelül hétszáz felnőtt kéri a beavató szentségeket, és számuk egyre növekszik, azaz egyre többen járják végig a katekumenátus útját. – A hitbe való bevezetés segít, hogy elszakadjunk attól, amibe a világ beavat minket, hogy felnőtt kereszténnyé válljunk, olyanná, aki kritikusan szemléli a valóságot, véleményt alkot, és azt kifelé hatóan megfogalmazza – tette hozzá Bíró László. – Missziós felelősségre van szükségünk, hogy tanúságtevő keresztények legyünk, és így mi is segítséget nyújtsunk másoknak a szekularizált világtól való függetlenedéshez.
