A legutóbbi időkben pedig Mindszenty József halálának napja, május 6-a körül szentmise keretében együtt emlékeznek meg a bíborosról és segédpüspökéről, s ez alkalomból megkoszorúzzák az esztergomi bazilika kriptájában nyugalomra helyezett Mindszenty József és Meszlényi Zoltán sírját. Később Hatvan város is megemlékezett neves szülöttjéről. 2001-ben ugyanis a helyi Pálhidy Mihály Hagyományőrző Polgári Egyesület felfigyelt a személyére. Pálhidy Mihály hatvani állomásfőnök volt, egyúttal 1945-től kezdve negyven éven át világi elnöke a hatvani, Szent Istvánról nevezett egyházközségnek. Az egyesület képviselője, Kovács János István kutatásokat folytatott a hatvani születésű személyekről, így Meszlényi Zoltánról is. Soós Ádámmal megírt könyve 2001-ben megjelent. Ebben Kovács János megemlékezett Meszlényi Zoltán püspökről, amelyet fényképekkel illusztrált.
Itt, az esztergomi bazilika altemplomában elhelyezett márványtáblán a püspök halálozása helyesen szerepel az 1951-es évszámmal. A 2001-es évben az említett egyesület emléktábla felállítását kezdeményezte, és a hatvani Szent Adalbert-templom, a püspök keresztelési templomának falára márványtáblát állított fel, azonban itt a halálozás dátumát tévesen 1953-ban jelölték meg. Pálos Frigyes váci kanonok, hatvani prépost, akkori plébános örömmel üdvözölte a kezdeményezést, és a Műemlékvédelmi Hivatal engedélyét is elintézte. Ennek a táblának a felavatására 2001. október 28-át ajánlotta, amely a püspök pappá- és püspökké-szentelésének a napja is volt. Az emléktábla avatását Beer Miklós végezte, aki ekkor Meszlényi Zoltán utódja volt, mint esztergomi érseki helynök és segédpüspök. Ettől kezdve a Meszlényi-emléktábla megkoszorúzása minden évben összekapcsolódott a templom kertjében álló Szent Sebestyén-szobor megkoszorúzásával. Ugyanis Hatvan lakossága az 1738-as pestisjárvány megszűnését Szent Sebestyénnek tulajdonította és hálából Mayerhofer András szobrát felállította a templom kertjében. A szent névnapjához (január 20.) kapcsolva emlékeznek meg a régmúlt időről, és az 1892-es esztendőről, vagyis Meszlényi születése napjáról, január 2-áról. Így a két személyről együtt emlékeznek meg.
A sashalmi Krisztus király plébánia egyházközségi képviselő-testülete 2003. november 16-i közgyűlésén döntött egy közösségi ház felépítéséről, amelyre György Attila plébános idejében gyűjtést kezdeményeztek. A ház tervezője Rozsinszky Gézáné, kivitelezője Lovró József, az Exclusiv-Bau Kft. vezetője. A közösségi ház a hívek gyűjtésén kívül az esztergom-budapesti főegyházmegye és a XVI. kerületi Önkormányzat anyagi támogatásának köszönhetően épülhetett fel. A ház elkészült, majd a felszentelése előtt 2004-ben Nagy Zoltán plébános elzarándokolt Esztergomba, Meszlényi Zoltán kriptájához, és imádkozott a püspök közbenjárásáért, hogy legyen áldás az új házon és a benne megforduló embereken. Ő kezdeményezte, hogy az új közösségi házat Meszlényi Zoltán püspökről nevezzék el. Valóban a ház homlokzatán olvasható a felirat: Meszlényi Zoltán Közösségi Ház. A házon belül kialakított teremben a feszület alatt Meszlényi Zoltán portréja függ, és itt olvasható a Ki volt Meszlényi Zoltán, Közösségi Házunk névadója? című irat, amelyet az alapkőben is elhelyeztek. A plébános indoklása a következő: „Miért választottam Meszlényi Zoltánt közösségi házunk névadójának? Mert a vértanúk meghaltak a magyar egyházért, mi pedig tanúi lehetünk újjászületésének, és dolgozhatunk korszerűsítésén. Az ő áldozatuk nélkül ez nem lenne lehetséges. Meszlényi Zoltán hosszú ideig magánzárkában raboskodott. Mi az ellenkezőjét tehetjük: összejöhetünk, közösséget alkothatunk, együtt ünnepelhetünk és alakíthatjuk egymást. A Meszlényi Zoltán Közösségi Ház megőrzi, újból ismertté teszi a csaknem elfeledett vértanú segédpüspökünk nevét.” Ennek a háznak a felszentelése szeptember 12-én, vasárnap a 16 órai szentmise után történt. A szentelést Kiss-Rigó László esztergomi segédpüspök végezte számos pap és hívő jelenlétében. Az itt elhelyezett püspök-életrajz figyelmeztet az igaz hit megtartására. A sashalmi közösségi ház a hitoktatásnak, a farsangi bálnak, az irodalmi ünnepeknek, játékos vetélkedésnek, kiscsoportos megbeszéléseknek, adventikoszorú-készítésnek, teadélutánoknak és kiállításoknak ad helyet. A közösség a Mindszenty-zarándoklat alkalmával májusban részt vesz az esztergomi búcsún, ahol külön imádkoznak Meszlényi boldoggá avatásáért is.
Az esztergom-budapesti főegyházmegye és az Egyháztörténeti Bizottság 2008. október 28-án, Meszlényi Zoltán pappá és püspökké szentelése napján, Szent Simon és Tádé ünnepén konferencián idézte fel a püspök alakját. A Központi Szeminárium termében megrendezett konferencia a püspök jelmondatát, Hittel és hűséggel választotta címeként. Erdő Péter bíboros Meszlényi Zoltán káptalani megválasztásának egyházjogi háttere címmel tartotta meg nagy ívű előadását. Beer Miklós váci megyés püspök a vértanúság eszméjét állította előtérbe. Szőke János SDB szólt a vértanú kortárs püspökökről a Kárpát-medencében. Török József egyháztörténész-professzor az utódállamok területén élt vértanú kortárs püspökökről szólt. Beke Margit elnök Meszlényi Zoltánt mutatta be az üldöztetés éveiben. Cséfalvay Pál igazgató vetített képes előadást tartott a püspök és Magasi Németh Gábor festőművész kapcsolatáról. A szép számban megjelent közönség soraiban kutatók, történészek, a Meszlényi-rokonság, a püspököt jól ismerő személyek ültek. Meszlényi püspök boldoggáavatási eljárása 2004. március 10-én indult el. Az Actor, vagyis a kezdeményező Erdő Péter bíboros. Az Esztergom- budapesti Főegyházmegyei Bíróság az ügyet 2006. január 10-én lezárta, és az aktákat Szőke János SDB személyesen vitte Rómába a Szenttéavatási Kongregációba. A Positio elkészült, amelyet Erdő Péter bíboros 2008. június 11-én adott át egy díszkötésben XVI. Benedek pápának. Ezek után a kongregáció gondoskodott arról, hogy hét szakteológus mondjon véleményt Meszlényi Zoltán vértanúságáról és a vértanúságra való készségéről. Az ő véleményüket összegezve kerültek az akták a Szentatya asztalára, aki meghozta a végleges döntést, így megtörténhet a boldoggá avatás. Újabban elkészült Meszlényi Zoltán püspöki címere, jelen szerző közreműködésével Kovácsné Somogyi Zsuzsanna rajza és színezése alapján.
