Az Esztergomi Keresztény Múzeum kincsei: Zsánerképek

A zsáner („genre”) francia eredetű szó, és olyan műalkotás témájára alkalmazható, amely a polgári, paraszti, udvari élet hétköznapi eseményeit közvetíti a néző felé. Általában elmondható, hogy míg Németalföldön, Németországban, Ausztriában polgári, Franciaországban udvari, addig Angliában moralizáló tartalommal rendelkeztek az életképfestmények. Ám nemcsak a tartalom alapján, hanem az ábrázolt környezet szerint is csoportosíthatjuk festményeinket aszerint, hogy a természetet vagy egy interieurt, azaz építészeti belső teret láttatnak. Az előbbire egy német festő alkotását idézhetjük a XVIII. század közepéről. A Simor prímás gyűjteményéből származó fatáblán zenélők csoportját figyelhetjük meg. Az utóbbira pedig egy holland művész lakomázó társasága lehet jó példa ugyanebből a korszakból.

Johann Martin Stock 1742-ben született, és közel hatvanéves korában, 1800-ban hunyt el Nagyszebenben. Stock a bécsi Képzőművészeti Akadémián Martin van Meytens tanítványaként, majd később a „metszőiskolában” mélyítette el ismereteit. A régen magyar festő munkájának tartott két esztergomi táblakép, a Társasági jelenet játékosokkal, illetve a Társasági jelenet látogatókkal és gyermekkel, a budapesti Magyar Nemzeti Galériában őrzött művekkel való hasonlóságok alapján sorolhatóak Stock életművébe. Ám a ruházat, az arcvonások nemcsak Stockra, hanem magyarországi személyekre engednek következtetni. A társasági téma nem volt ismeretlen Magyarországon, hiszen a korabeli kastélyfestészetben számos példát találunk erre. A két képen is egy kastély termeit látjuk talán, mindenesetre egy előkelőbb, tehetősebb társaságra kell gondolnunk. A csoportfűzés nem teljesen szerencsés, hiszen a néző tekintetét több pontra vezeti. A bal oldalon álló látogatók csak számbeli fölényük alapján emelkednek ki, ám ennek köszönhetően el is takarják a bölcsőt. Jobb oldalon pedig egy udvarlási jelenetnek lehetünk szemtanúi. A kettő között helyezkedik el az anya, annak egy hölgyismerőse és az éppen betoppanó vendég. A kultúrtörténeti emlékként is jelentős olajfestményt tovább élénkíti az előtérben játszadozó fiúgyermek.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .