A pápák 1618 óta kérik a keresztények imáit és adományait nagyböjtben a Szentföldön élő keresztények támogatására. A Szentföldről indult útjára a kereszténység. Krisztus szülőföldjén azonban, amely három egyistenhívő vallásnak is bölcsője, sok évszázada puszta fennmaradásukért küzdenek a keresztények, az utóbbi évtizedekben pedig számuk évről évre csökken. VI. Pál pápa zarándoklata alkalmából így fogalmazott: „Ha a keresztények elhagyják ezt a földet, akkor eltűnik az élő tanúságtétel is a Szentföldön, és a szent helyek múzeumokhoz hasonlítanak csupán. Nélkülözhetetlen, hogy Jézus életének, halálának és feltámadásának helyszínén élő keresztény közösség tegyen tanúságot hitünkről!” Nagy segítséget jelentettek a helybeli keresztények számára a szentföldi zarándoklatok, amelyek több ezer hívőt juttattak munkához és ezáltal megélhetéshez, de a háborús viszonyok miatt gyakran nagyon kevés zarándok érkezik. Igazi megoldás a Szentföld békéje lenne, ezért II. János Pál pápa kérte a katolikusokat, hogy buzgó imádsággal kérjék Istent, hogy megszűnjék a gyűlölködés és a háborúskodás. – Az elmúlt években szerkesztőségünk több tagja is járt a szent helyeken. Rövid írásaikban arról vallanak, mit is jelent számukra a hely, ahol Krisztus született, élt, tanított, értünk szenvedett, meghalt és harmadnapon föltámadt.
