Ezért feltűnést keltett, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung szeptember 23-i száma a pápa szavait „az évszázad beszédének” nevezte, és hangsúlyozta, hogy a szentatya – stílusosan főként közéleti, politikai kérdéseket fejtegetve – kezet nyújtott mindazoknak, akik szembenállnak vele. A szociáldemokrata beállítottságú Der Spiegel magazin pedig megállapította, hogy beszédével a pápa mindkét politikai oldal elismerését elnyerte.
A szentatya és a vatikáni hatóságok ezúttal sem kérték a készülő tüntetések betiltását, mert – amint a pápa a repülőgépen kifejtette – egy szabad, demokratikus államban természetes a véleménynyilvánítás. Azokról sem beszélt elítélően, akik a papi szexuális visszaélésekkel szembesülve – egy általában hosszú eltávolodási folyamat végén – elhagyják az egyházat. Nem elítélni, hanem imádkozni kell értük, hogy visszataláljanak a bűnbánó egyház közösségébe.
Megszívlelendő szavakkal vallotta meg a német nemzethez tartozását. Egy újságíró kérdésére határozottan válaszolta, hogy németnek vallja magát, jóllehet harminc éve Rómában dolgozik. Németországban született, német az anyanyelve, és hazája kultúrájában, értékei és gyengeségei közt nevelkedett.
Az evangélikus keresztényekkel való találkozón történtek különböző értékeléseket váltottak ki. Nikolaus Schneider evangélikus elnökpüspök fejezte ki sok evangélikus keresztény reményét, hogy a pápa ebből az alkalomból fogja bejelenteni a vegyes házasságokra és az eucharisztikus asztalközösségre vonatkozó új katolikus irányelveket. Aki ezt remélte, az csalódott az erfurti találkozón. Több evangélikus vezető azonban inkább azt emelte ki, amit XVI. Benedek Luther szenvedélyes istenkereséséről mondott, amely ma különösen időszerű példa. Katolikusok és evangélikusok ezenkívül egyaránt szemben találják magukat azzal a feladattal, hogy megtalálják a hitterjesztés időszerű módját. „Mérsékelten pozitív” mérleget vontak ökumenikus szempontból a német evangélikus egyház vezetői.
Az erfurti dóm előtt bemutatott pápai misén sok evangélikus keresztény is részt vett. Őket külön köszöntötte Joachim Wanke püspök és a pápa is. A szentatya beszédében kiemelte az egykori NDK-ban élő katolikusok hit- és egyházhűségét.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szeptember 26-án közölt összefoglalójában kiemelte, hogy a pápa elhatárolta az egyházat a világi hatalommal való összefonódástól. A németországi iszlám közösség igen pozitívan értékelte XVI. Benedek szavait: „Muszlim családok jelenléte német földön ennek az országnak jellemzőjévé vált. Keresztényeknek és muzulmánoknak tehát azon kell fáradozniuk, hogy jobban megértsék egymást.” Ami az egyházi reformokat illeti, világos volt a szentatya válasza: „Az egyház válsága a hit válsága. A hit megerősödésére van szükség, nem strukturális reformokra.”
És még egy fontos értékelés: Robert Zollitsch érsek, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szerint a szentatya négynapos útja során a harmincötezer fiatal imavirrasztásán érezte magát a legjobban, amikor a német egyház jövőjével szembesült.
.
