Követői még a rend alapítójának életében eljutnak a Szentföldtől kezdve Anglián át Magyarországig. Esztergomi kolostorukat és templomukat 1224-ben alapították. A ferences testvérek kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is jelen vannak Esztergomban, osztozva a város jó és rossz sorsában.
Az esztergomi ferences kolostor kerengőjében május 15-én nyílt kiállítás visszaidézi e zivataros évszázadok történetét. A tatárjárás és török dúlás korából az építési munkák, ásatások során csak cserepek, kisebb kőfaragványok kerültek elő, de találtak egy Mária szobor torzót is. A tatárjárás idején elpusztult templomot IV. Béla király építtette újjá. Ide temették fiát, Béla herceget, majd a királyt és Mária királynét is. Az akkori templom főoltára előtt álló díszes, vörös márványból készült síremléküket a középkori források szerint sokan megcsodálták. A leírások alapján Nagy Lajos király is ide kívánt temetkezni. Ezt a templomot a törökök dzsámivá alakították, majd az idők során ez is elpusztult.
A kolostorban élt neves történelmi személyiségek közül Temesvári Pelbárt és Tomori Pál munkásságát emeli ki a kiállítás.
A ferences templom – Bonfini leírása és az egykorú ábrázolások szerint – a Szent Adalbert-templom mellett a város második legnagyobb temploma volt, amely a XVI. század végéig épségben maradt. A régészeti adatok alapján a mai ferences templom közelében állhatott.
A tárlókban, a rendi könyvtár gyűjteményéből csodálhatunk meg néhány darabot, köztük Tomori Pál saját kezű, 1523-ban írt levelét. Régi iratok, bizonyítványok, fényképek segítségével betekinthetünk az iskola életébe is.
A nyolcszáz év üzenete számunkra az, hogy méltóknak kell lennünk ehhez a helyhez, s ahhoz az erkölcsi példamutatáshoz, amelyet a ferencesek nyújtanak nekünk – hangzott el a kiállításon, amelyet Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek nyitott meg, s október 5-éig tekinthető meg a királyi városban.
