Az elevenítő Lélekkel…

Az üldöztetés, a szétszórattatás évtizedeiben is, amikor közel hetven új titkos fogadalmas testvért fogadott a közösség, és a mai szekularizált világban is. Az idei pünkösdön Budapesten és Csíksomlyón összesen tizenöt magyar testvér tett magánfogadalmat a lelki tisztaságra, a szegénységre, az engedelmességre és a közösség karizmájához való hűségre. Négyen elsőfogadalmasként, négyen örökre, s a hét juniorátus újabb egy évre. A hálaadás kiegészült a huszonöt, ötven, hatvanöt, hetvenöt éve örökfogadalmat tett testvérek ünneplésével. A budapesti szertartásra május 22-én a remetekertvárosi Szentlélek-templomban került sor szentmise keretében, melyet Veres András püspök Seregély István nyugalmazott egri érsekkel és számos paptársával együtt mutatott be. András püspök homíliájában a szentlecke prófétai látomását korunkra is vonatkoztatta: a kietlen völgy a kiszáradt csontok sokaságával a mai reménytelen helyzetet mutatja, mikor az Istentől elpártolt embertömegek lelkileg kiégtek, kiszáradtak. Életre kelnek még ezek a csontok? – kérdezi az Úr Ezékieltől, és ugyanígy tőlünk is. Majd felszólítja a prófétát, ahogy minket is, hogy beszéljünk, hirdessük reményét: „Ti kiszáradt csontvázak, halljátok az Úr szavát! Éltető leheletet adok belétek, és megelevenedtek… Ellátlak inakkal és húst növesztek rajtatok… És élni fogtok!” Isten lelke nyitogatja a szíveket, s ahogy Ezékielt megragadta az Úr keze, úgy mindenkit szeretne megindítani, hogy tegyen tanúságot Isten világot teremtő és éltető szeretetéről, aki ajándékokban-karizmákban részesít minket. S a Lélek elvezet bennünket az Igazságra – hogy felismerve Isten akaratát, készségesen megtegyük azt, és a megszentelő szeretetet vigyük a világba. Az életüket teljesen Istennek és az emberek szolgálatának szentelő szociális testvérek ennek különösen szép példáját mutatják, hiszen a világban élnek civil foglalkozásukat gyakorolva – a legkülönbözőbb területeken: az egészségügyben, az oktatásban, a kultúra, a tudomány, művészetek világában, a karitatív tevékenységben és közszolgálatban –, ugyanakkor kisebb-nagyobb közösségeikben családszerűen élik a benedeki szerzetesi életformát. A testvérek csendes jelenlétükkel, tanúságtevő életükkel hirdetik Krisztus örömhírét környezetükben. Részt vállalnak a gyermek-, a nő- és a családvédelemben, az evangelizáció különböző formái mellett tartanak lelkigyakorlatokat, kurzusokat, és sokakat segítenek lelkivezetéssel.