Ménesi Krisztina, a Magyar Kurír újságírója Szempontok, meglátások az úgynevezett homoházassággal kapcsolatban címmel tartott előadást. A család támadása valójában az ember támadása – idézte az újságíró XVI. Benedek pápát, és felvázolta ennek a folyamatnak az egymás után következő lépéseit. Az első támadás a válás engedélyezése volt, amely a protestantizmussal indult hódító útjára. A második a fogamzásgátlás elterjesztése, a harmadik az egyneműek „házasságának” elfogadtatása. Az előadó beszélt a homoszexualitás – nem örökletes – eredetéről, a homoszexuális hajlamú emberek különféle csoportjairól, és a dominanciára törekvő homoszexuális propaganda módszereiről. Rámutatott: az egyház számára veszélyt jelent, hogy a homoházasság kérdésében a hívőket az emberszeretetre hivatkozva próbálják megosztani. Erre külföldön már számos példa van. Az egyneműek „házasságát” elfogadtatni akarók igazi célja – folytatta – nem az, hogy homoszexuálisok is élhessenek sírig tartó hűségben, hanem sokkal inkább az, hogy elfogadtassák a különféle együttélési formákat, köztük például a csoportszerelem létjogosultságát. A család lerombolását az ember elleni támadás követi, melynek élenjáró ideológiája a gender-ideológia és az állatjogvédelem, amely személyi jogokkal és méltósággal pró bálja felruházni az állatokat. Az előadó konkrét eseteket sorolt fel, majd arra a kérdésre, hogy mit tehetnek ebben a helyzetben a keresztények, így válaszolt: éljék és hitvalló bátorsággal hirdessék az egyház tanítását: házasságon kívül a tisztaságot, a házasságon belül pedig az életre való nyitottságot.
Ezt követően Juhász Ibolya gyógypedagógus ismertetett egy esettanulmányt a perinatális, azaz születés előtti időszakra vonatkozó pszichológia és kommunikáció témaköréből. Ha nem minden megtermékenyített petesejtet hagynak életben a mesterséges megtermékenyítés során, akkor a megszületett gyermekeknek is posztabortuszélményük keletkezik, még magzati korban. Egy ilyen eset felszínre hozásáról számolt be a szakember: egy három és fél éves kislány azt követően gyógyult meg, hogy el tudta búcsúztatni elhunyt testvérét, aki ráadásul őt védve halt meg.
Sztrillich Ágnes az eutanáziával kapcsolatos népszavazás-kezdeményezésről szólt. Örömére szolgált az orvosi kamara egyértelmű, ellenző állásfoglalása, hiszen itt lényegében rejtett (ön)gyilkosságról van szó.
Rojkovich Bernadette, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke szerint a magyar emberek nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy mit jelent valójában az eutanázia, ezért is adtak ki az Életvédő Fórum találkozóját követő napon egy nyilatkozatot a népszavazási kezdeményezés elítéléséről, amelyhez a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete is csatlakozott.
Bíró László püspök zárszavában felhívta a jelen lévők figyelmét az életvédelemmel foglalkozó őszi rendezvényekre, és arra biztatta az érdeklődőket, hogy vegyenek részt a november 7. és 9. között Máriabesnyőn megrendezendő XX. Családkongresszuson.
