Sillye Jenő a magyar evangelizáló zene megteremtője. Kristályóriás című húsvéti misztériumjátékát, amelynek szövegét Kovács Gábor római katolikus pap írta, áprilisban négy alkalommal mutatja be a Kedves Kartársak Zenei Műhely. Mester Zsolt zenekarvezetővel, a darab zenei rendezőjével beszélgettünk.
Két évvel ezelőtt, 2016 decemberében bemutatták Sillye Jenő Perzsa oratóriumát, most pedig a szerző egyik legismertebb darabja, a Kristályóriás előadására készülnek. Mi adta ehhez az ötletet?
– Jenő tavaly májusban volt hetvenesztendős, nem sokkal előtte mutattuk be a Perzsa oratóriumot. Az életműve rendkívül jelentős, és bár ma is folyamatosan ír új dalokat, korábbi művei között is sok olyan van, amely minden korban időszerű mondanivalót hordoz. Ilyen a Kristályóriás is. Az 1980-as években megjelent hanglemezen, de az nem a teljes mű volt, csak egy negyvenperces összeállítás, nyilván azért, mert a nagylemez formátum ezt tette lehetővé. Ugyanakkor korabeli amatőr felvételeken megvan a teljes darab, és így rekonstruálni lehetett az eredetit. Ez egy misztériumjáték, amit oratorikusan fogunk előadni, a teljes szövegkönyv alapján. A darab Jézus temetésével kezdődik, egy szép, fájdalmas temetési könyörgéssel, majd a Krisztushoz tartozó tanítványok, asszonyok közül jelenik meg egy-egy alak, így a kenetet hozó Mária Magdolna, akivel a feltámadt Jézus majd a sírnál fog találkozni húsvét hajnalán, valamint Tamás apostol. Ők jelenítik meg a Krisztushoz tartozó emberek fájdalmát, reménytelenségét, tanácstalanságát a keresztre feszítés utáni tragikus helyzetben. Az ezt követő hosszabb rész szinte teljesen lemaradt a lemezről: bevillanó képsorok jelennek meg itt arról, hogyan emlékeznek a tanítványok Krisztus szavaira, miként tanította őket az imádságra, kik az ő rokonai, mit jelent a követése, az Atyával való kapcsolata, az, hogy ő az Atya képmása. Evangéliumi történetek elevenednek meg például a gazdag ifjúról és a gazdagság veszélyeiről. Az idősíkok, a jelen és a múlt folyamatosan váltakoznak, ami az én értelmezésem szerint azt érzékelteti, miként próbálják feldolgozni a tanítványok a gyászidőt, és megérteni, mit jelent Krisztushoz tartozni, mi volt a tanításának a lényege. Ezek a részek prózai jelenetek, illetve hozzájuk kapcsolódó dalbetétek a darab első részében. Újdonságot jelentenek azok számára, akik csak a korábban lemezen megjelent, vágott változatot ismerik. Kissé zeneileg is áthangszereltük, modernizáltuk a darabot.
Említette a tanítványok reménytelenségét Jézus kereszthalálát követően. Ezt fejezi ki Mária Magdolna: „Véres arcod, Jézusom…, Álom voltál, nem vitás, álom voltál, semmi más, véres, édes álom.” Mintha az éjszaka sötétsége végleges lenne, mintha soha többé nem érkezne el a fényt hozó hajnal…
– Kenetvivő Mária Magdolna a saját érzéseit jeleníti meg, és azt az evangéliumi leírásból is érzékelhető, véglegesnek látszó kétségbeesést, ami eluralkodik a tanítványokon a keresztre feszítés után. Egyszerűen nem értik, hogyan történhetett meg mindez Krisztussal, akit ők éveken át követtek, bejárva Galilea és Júdea vidékeit. Fogalmuk sincs, mihez kezdjenek ezután, totális a reményvesztettségük. Hiszen ők maguk mondták Jézusnak, amikor sokan elhagyták őt: hová is mehetnénk nélküled, Uram, az örök élet igéi nálad vannak. És most bekövetkezett az elképzelhetetlen, Jézus halott. Ez döbbenetes, feldolgozhatatlan számukra. A kilátástalanság állapotát, a húsvét hajnalig tartó kétségbeesett válaszkeresést rendkívül érzékletesen jeleníti meg a darab. Ezt a kétségbeesést mi magunk is gyakran érezzük a mindennapi életünkben, amikor reménytelennek látjuk a helyzetünket. Mi is megéljük a kereszt hordozását és a reményteljes feltámadást is. Mindannyian rá vagyunk szorulva arra, hogy megértsük ezeket a dolgokat, és ugyanúgy keressük a fogódzókat Krisztus tanításában, ahogyan a tanítványok is tették. Sokszor mi is úgy érezzük, az életünk folyamatos nagyszombat, várakozás a feltámadásra, a tökéletes beteljesülésre.
Mire utal a cím?
– Nehéz megfejteni, mert a darab szövegének szerzője, Kovács Gábor költői képekben beszél, modern pap költő, aki klasszikus versformákban szólal meg. Nem fejti ki, hogy pontosan mire gondol, de szerintem elsősorban a tisztaság, az áttetszőség az, ami miatt Krisztust kristálynak látja. Arra is gondolhatunk, hogy egy tiszta kristályban, akár egy tükörben, önmagunkat is tisztábban látjuk. Kovács Gábor homályban hagyja ezt, talán szándékosan ránk bízza a cím megfejtését, amelynek többféle értelmezése lehet.
A darab Krisztus dicsőséges feltámadásával ér véget.
– Sillye Jenő a közelmúltban részleteket mutatott be a Kristályóriásból a Mária Rádió egyik műsorában. Beszélt a darabról, és arról az időszakról is, amikor az megszületett. A mű ősbemutatója 1982 húsvétján volt, és Jenő tizennégy-tizenöt helyen játszotta el a zenekarával, országszerte. A küldetésének tekintette ezt. Olyan időszak volt ez, amikor a hatalom már nem lépett fel brutális keménységgel az Egyház és a kereszténység ellen, de változatlanul vallás- és keresztényellenes volt, s igyekezett szigorú korlátok közé szorítani az Egyházat és a keresztény hívőket. Jenő számára a Kristályóriás bemutatása a nyolcvanas években azt jelentette, hogy a feltámadt Krisztus reményét terjeszti egy olyan korban, amikor a hívőket meg kellett erősíteni, hogy ne veszítsék el a reményüket, bízzanak Istenben, még akkor is, ha emiatt hátrányokat szenvednek el. Egy pillanatra se feledkezzenek meg arról, hogy nemcsak keresztút van, kilátástalanság és tanácstalanság, hanem ott van végül a feltámadás. Jenő azt is elmondta a rádióműsorban, hogy a regnáló hatalom miatt mindnyájuk számára kockázatot jelentett a darab eljátszása. Nemcsak a szerzők, hanem a papok számára is, akik megnyitották előttük a templomaikat, és beengedték őket. Ez az ő személyes kockázatvállalásuk volt. Rengeteg támadás érte Jenőéket is. Azzal, hogy most elővettük ezt a darabot, azok előtt is tisztelgünk, akik a nyolcvanas években személyes sorsukat kockáztatva részt vettek a mű eljátszásában, illetve engedélyezték annak bemutatását.
A Kristályóriás üzenete egyértelmű: a sötétség soha nem tudja annyira beborítani a világot, hogy ne ragyogjon át rajta a krisztusi reménység.
Lehet, hogy ez csupán egy százalékban jelenik meg a világban, de legyőzhetetlen.
– Azért ez a krisztusi fényesség nem csupán egy százalék, és ezt a darab szerkezetileg is kifejezi. Bőven van tere benne a reménység kibontakozásának, az ünneplésnek. Elsöprő lendületű, dinamikus dallamokkal és nagyzenekari kísérettel van jelen benne húsvét örömünnepe. Nem olyan darab ez, amelynek a végén éppen csak említés történik arról, hogy ez a fájdalmas út az örömbe torkollik, hanem hosszan ünneplik ezt az örömöt. A műnek csaknem a fele erről szól, és a végén egy hangsúlyos zenei blokk fejezi ki az ünneppel kapcsolatos találkozásokat, felismeréseket. A kórus azt énekli: „Jöjjetek énekelni mind, / jöjjetek virágokat hinteni, / mert az öröm / napfénye tündököl, / és eltűntek a sötétség szörnyei! / Győzött, / győzött az Élet!”
Hol és mikor lesz a négy előadás?
– A bemutatóval kapcsolatban érdekességként emlékeztetnék arra, hogy a nyolcvanas években tudomásom szerint Jenőék a Szondi utcai Szent Család-templomban mutatták be utoljára az eredeti darabot. Most ugyanitt lesz az első előadás, április 21-én este. Április 27-én, 28-án és 29-én a terézvárosi Szent Teréz-, a Lehel téri Szent Margit- és a Babér utcai Szent Mihály-templomban mutatjuk be a darabot. Csakúgy, mint a Perzsa oratóriumnál, a Kristályóriás bemutatójának megszervezésében is kiemelkedő szerepet vállalt Ujváry-Radics Gabriella, a Kedves Kartársak Zenei Műhely tagja. Jézus szerepét Rédey Krisztián fogja énekelni, Mária Magdolnát Nagyné Ujváry Dóra, Tamás apostolt Bátki Attila, a szövegkönyvben Küldött néven megjelenő szereplőt pedig – aki valójában a sírról a követ elhengerítő angyal – jómagam. Az esemény médiatámogatója a Magyar Kurír és az Új Ember, az előadás népszerűsítésében további segítséget nyújtott a Szent István Társulat, az Ecclesia Szövetkezet és az Apostol TV.