A rend napjainkban hazánk három városában működik. A nővérek száma erősen megfogyatkozott, csupán tizennyolcan vannak. Kóródi M. Veronika általános főnöknő szerint nagy szükség van a megújulásra, s ehhez a gyökerek jelenthetnek számukra jó kiindulópontot. Hangsúlyozta, a mai szegénygondozásban olyan segítségre van szükség, amely nemcsak felületi kezelést nyújt egy-egy kis adománnyal, hanem mélyebb megoldást kínál a problémákra.
Ternyák Csaba egri érsek ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy a két világháború között az állam, a civil szervezetek és az Egyház összefogásával jött létre Egerben a szegénygondozás új rendszere, amely az „Egri Norma” nevet kapta. Ez bővült később országos hálózattá.
A főpásztor arra is rámutatott, hogy szegények mindig voltak és lesznek, ahogyan ezt maga Jézus is megfogalmazta. Az Egyház már az apostolok korától kezdve az elesettek gondját viselte. A szegények szolgálata az évszázadok során mindig áttüzesítette Jézus követőinek szívét – fogalmazott az érsek. – Gondoljunk csak a legnagyobbakra, például Szent Ferencre vagy Teréz anyára. De rajtuk kívül is nagyon sokan vannak még, akik a történelem során fontosnak tartották a szegények szolgálatát. Napjainkban az Egri Főegyházmegye és az egész Magyar Katolikus Egyház elsősorban a nővérek szolgálatán, a Katolikus Karitászon, illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül segíti a szegényeket és a rászorulókat.
Az ünnepség során a nővérek rövid ismertetőt tartottak a rend kialakulásáról és működéséről, zárásként pedig az Egri Érseki Fiúkórus lépett fel.
Az „Egri Norma” elmúlt kilencven évéről kiállítás nyílt az érseki palota földszinti kiállítóterében. A látogatók korabeli fotók, tárgyak és írásos dokumentumok révén kaphatnak képet a szegénygondozás elmúlt évtizedeiről.
A tárlat december 31-ig tekinthető meg.
Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye
