A Magyar Patrisztikai Társaság által szervezett eseményt a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának Tóth Kálmán Termében tartották.
A Magyar Patrisztikai Társaság 2001. június 22-én alakult Kecskeméten. Célja az egyházatyák tanításának, illetve „az ókori kereszténység történetének, írott és tárgyi kultúrájának tudományos szintű kutatása és megismertetése”. Kiemelt feladatának tekinti, hogy az ókeresztény szerzők alkotásai magas színvonalú fordításban is eljussanak az érdeklődőkhöz.
Pierre Riché középkorkutató Oktatás és művelődés a barbár Nyugaton című kötetét Novák Veronika, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának adjunktusa mutatta be. A francia történész műve ma már klasszikusnak számít. Címe első olvasásra ellentmondásnak tűnik, hiszen a barbár szóról nem a művelődés jut az eszünkbe. A szerző egy nagy földrajzi területet vizsgál – Hispániától Itálián keresztül egészen Germániáig és Galliáig. Nagyjából háromszáz év, a VI–VIII. század áll kutatásának homlokterében.
A könyv kronológiai sorrendben mutatja be az egyes művelődési korszakokat. Az első – 480 és 530 közötti – időszakot, majd a VI–VII. századot Nagy Szent Gergely és Cassiodorus korát, amikor a tömegek egyre távolabb kerülnek az antik műveltségtől, és lassan eltűnnek a hagyományos iskolák.
Novák Veronika szerint könyvében Riché két fontos megállapítást tesz. Egyrészt ezt az időszakot nem úgy mutatja be, mint amely eltemette a klasszikus tudást, hanem úgy, mint amely megalapozta a következő évszázadok műveltségét. Másrészt arra is rámutat, hogy a Karoling reneszánsz arra támaszkodott, ami a VI–VIII. században már kialakult.
Bugár M. István, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara docensének A teológia kezdetei a jánosi tradícióban – a Melitón- és a Hippolütosz-dosszié című könyvét Geréby György, a Közép-európai Egyetem Középkortudományi Tanszékének docense ismertette. Szárdeszi Melitón püspök és Szent Hippolütosz egyaránt a II. században élt. Ebben az időszakban a helyi egyházak szerepe volt a meghatározó, nem létezett még központi egyházi irányítás, ezért nagyon sok, egymástól több szempontból eltérő mű született, köztük azok, amelyek Melitón és Hippolütosz neve alatt maradtak fent. A korszak fő teológiai témáit a krisztológiai és a szentháromságtani kérdések jelentették.
Bugár M. István rendkívül aprólékosan vizsgálja a szír, latin, görög és örmény írásokat. A könyv első felében elemzi a szövegeket, míg a második részben a forrásokat ismerteti.
(Pierre Riché: Oktatás és művelődés a barbár Nyugaton – 6–8. század, fordította Ádám Anikó és Sághy Marianne, Szent István Társulat, 2016. Bugár M. István: A teológia kezdetei a jánosi tradícióban – a Melitón- és a Hippolütosz-dosszié, Kairosz Kiadó, 2016. – A könyvek megvásárolhatók az Új Ember könyvesboltjában.)
