A település római katolikus temploma Fellner Jakab tervei alapján 1766–1779 között épült, copf stílusban. Szent György tiszteletére szentelték fel. Korábban a padozattól a mennyezetig Krisztus életének, szenvedésének és megdicsőülésének jeleneteit bemutató freskók díszítették a belsejét, ám ma már csak a szentély mennyezetének freskójában gyönyörködhetünk, amely a keresztényeket befogadó mennyországot örökíti meg a Szentháromsággal, a Szűzanyával és az angyalokkal. Érdekesség, hogy a főoltárképen a sárkányölő vitéz nem lóháton, sisakban látható, hanem fedetlen fővel, karddal a kezében áll. A kép a sárkány feletti diadalt mutatja be, de sokkal inkább valami éteri derű, mintsem elégedett büszkeség olvasható le György lovag arcáról.
A boltozatokon látható freskókat Dorffmeister István festőművész készítette. A szószék fából készült, domborművekkel díszített. Különleges az orgona fából faragott sípháza és a sípok felső részének aranyozott díszítése is. A szentély keletelése ősi, misztikus hagyományon alapszik. A XI–XII. században élt Honorius Augustodunensis teológus és bencés szerzetes szerint a templomok azért forduljanak kelet felé, ahol a Nap kél, mert bennük az igazság Napját láthatjuk. Az ászáriak megfigyelték, hogy templomuk keletelése Szent György napjának, április 24-ének reggelén a nap felkelésének irányához igazodik.
Hérics Márton plébános 1887 és 1907 között szolgált Ászáron, s a falusiak ma is tisztelettel emlékeznek rá. A tudós pap építtette a katolikus népiskolát, ő hozta létre a tűzoltó- egyesületet, a téglagyárat és a takarékpénztár elődjét is. A Méhészeti Közlöny 1899. augusztusi számában a felekezeti türelmesség mintaképének nevezik, aki „népének igazi lelki atyja”.
Fotó: Gajdó Ágnes
