Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus felajánlása a fatimai Szűzanyának

„Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Anyja!” Ezt az antifónát századok óta imádkozza Krisztus Egyháza: ma mi is ennek az antifónának szavait ismételve állunk itt, ezen a Számodra oly kedves, kiválasztott földön, ó Mária, Égi Édesanyánk.
Különösen átérezzük azt a szoros köteléket, mely Szent Péter utódával és az Egyház valamennyi Pásztorával egyesít minket, Krisztus akarata szerint. Ennek az egységnek az érzése járja át szívünket akkor, amikor mostani felajánló imánk szavaival, Szent II. János Pál pápa nyomán szeretnénk eléd tárni Egyházunk és nemzetünk legfőbb „reményeit és félelmeit”, különösen pedig a 2020 szeptemberében sorra kerülő budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ügyét.
Krisztus Szent Anyja, a te Szeplőtelen Szíved előtt, az egész Egyházzal együtt szeretnénk egyesülni Megváltónk szent áldozatával, amellyel ő feláldozta magát a világért és az emberiségért. Ezzel az ő isteni Szíve elnyerte számunkra a kiengesztelődés kegyelmét.
Krisztus áldozatának ereje nem szűnik meg az idők végezetéig, minden emberre, minden népre és minden nemzetre kiárad, hatalmasabb minden rossznál, amit a sötétség lelke kelt az ember szívében, az emberiség történetében: így a napjainkban tapasztalható minden gonoszságnál is erősebb. Megváltónknak ezzel az áldozatával egyesül az Egyház: Krisztus Misztikus Teste. Maga az Egyház az, aki újra és újra ünnepli az Eucharisztiát. A szentmisében jelenvalóvá teszi Krisztus áldozatát, a szentáldozásban részesedik értünk adott testéből és véréből, a szentségimádásban pedig kifejezi imádatát a jelen lévő Isten előtt. Mélységesen átérezzük, mennyire nagy szükség van ma erre az áldozatra, hogy Krisztussal együtt mi magunk is áldozattá váljunk az emberiségért és a világért, lelki örökségben gazdag és sokat szenvedett nemzetünkért! Krisztus megváltó művének ugyanis az Egyházon keresztül kell a világhoz eljutnia. Milyen fájdalmasan kell érintenie bennünket ezért mindannak, ami az Egyházban, mind­annyiunkban ellenkezik a szentséggel és az áldozatos szeretettel! Milyen fájdalmas, hogy a bűnbánatra, a megtérésre és az imára buzdító szó oly sokszor nem talált és nem talál köreinkben sem kellő meghallgatásra!
Mennyire fájlalnunk kell, hogy olyan közömbös lelkülettel veszünk részt Krisztus megváltó művében! Hogy olyan kevés az, amit saját testünkben készek vagyunk kiegészíteni abból, „ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből” (Kol 1,24). Áldott legyen ezért minden lélek, aki engedelmesen követi az Örök Szeretet hívó szavát.
Legyenek áldottak mindazok, akik nap mint nap fáradhatatlan áldozatkészséggel követik a te anyai utasításodat, ó Mária, és azzal, hogy azt teszik, amit a te Fiad, Jézus mond nekik (vö. Jn 2,5), az Evangélium élő hírnökeiként élnek az Egyházban és a világban. Így válhatnak maguk is elevenítő erővé az egész emberiség javára, hisz mindaz a jó, amit a kegyelem segítségével teszünk, Krisztus megváltó áldozatából ered. Ezért imádkozhatjuk az Eucharisztikus Kongresszuson a zsoltár szavaival: „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 86/87,7).
Mindenekfölött áldott légy te magad, Istennek Szolgálóleánya, aki a legtökéletesebb engedelmességgel követted Isten hívó szavát! Üdvözlégy te, aki egészen egyesültél Szent Fiad üdvözítő áldozatával! Egyházunk Anyja! A te világosságod vezesse Egyházunkat és népünket a hit, a remény és a szeretet útjain! Segíts, hogy mi is teljesen egyesülhessünk Krisztus áldozatával, hogy az ő igaz áldozatát ajánlhassuk fel nemzetünkért és az egész emberiségért a mai világban.
Amikor hazánkat és nemzetünket 2006 októberében itt, Fatimában a te anyai oltalmadba ajánlottuk, könyörögve kértük számára a lelki megújulás kegyelmét. Ezt a felajánlásunkat most megújítjuk és kérjük, járj közben a 2020-ban sorra kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért, hogy az valóban fővárosunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulását szolgálja. Könyörgésünket a te anyai Szíved szeretetére bízzuk.
Ó, Krisztus Anyja, halld meg kiáltásunk hangját, melyben egész népünk és minden ember szenvedése benne remeg! Nyilvánuljon meg újra a világ történetében az Irgalmas Szeretet hatalma! Állítsa meg a rosszat! Formálja át a lelkiismereteket! A te Szeplőtelen Szívedben ragyogjon föl mindannyiunk számára a Remény világossága és az Isten szeretetében való jövő bizonyossága!
Magyarok Nagyasszonya, hazánk védasszonya, könyörögj nemzetünkért! Ámen.

(Az imát Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök vezette Fatimában.)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..