Új Ember

Az Assisi imatalálkozó rendje

A Vatikánban és Assisiben a közelmúltban ismertették az őszi vallásközi imatalálkozó programját. II. János Pál pápa huszonöt évvel ezelőtt, 1986. október 27-ére hívta egybe először a keresztény egyházak és más vallások képviselőit Assisibe. XVI. Benedek olyan személyiségeket is meghív a találkozóra, akik egyetlen vallásnak sem követői, de osztoznak az igazságosság és a béke iránti közös felelősségben. A találkozó mottója: Az igazság zarándokai a béke zarándokai. A résztvevők a szentatyával együtt, vonaton utaznak Rómából Assisibe október 27-én délelőtt. Megérkeztükkor a Santa Maria degli Angeli-bazilikában felidézik az 1986-tól 2002-ig rendezett találkozók eseményeit, elmélkedést hallgatnak az idei témáról, majd közös ebéd után csendes, személyes elmélkedés, ima következik. Délután a résztvevők „zarándokutat” tesznek a Szent Ferenc-bazilikába. Az altemplomban lesz a búcsútalálkozó, amelynek során ünnepélyesen megújítják a béke iránti közös elkötelezettségüket. Előzőleg XVI. Benedek október 26-án este a Szent Péter-bazilikában a római hívekkel imaórát tart a békéért. (VR, KAP)

Újabb segély Japánnak

Az Európai Unió bizottsága újabb tízmillió eurót utalt át humanitárius segélyként Japánnak. Az összeget a Nemzetközi Vöröskereszt osztja el a japán szervezeten keresztül. Ivate, Mijagi és Fukusima tartomány nyolcezer családját segítik. (KNA)

„Európa keresztény gyökerei.”

 Juliusz Janusz apostoli nuncius március 25-én megnyitotta A világ világossága – Az egyház, az idők jelei és Európa keresztény gyökerei Elzbieta Woitas lengyel festőművész, építész munkásságának tükrében című kiállítást március 25-én az Országos Széchényi Könyvtárban. A tárlat az apostoli nunciatúra és a Polis Nemzetközi Kulturális Egyesület kezdeményezésére jött létre.

A kiállítást Giuseppe Monsone, a Polis alapító elnöke mutatta be, és a szervezet nevében ajándékot – gyöngyházból készült mellkeresztet – adott át Juliusz Janusznak, mint mondta, a közös munkák emlékére. A világ világossága – A pápa, az egyház és az idők jelei a címe annak a könyv alakban megjelent beszélgetéssorozatnak, melyet XVI. Benedek folytatott Peter Seewalddal. A most megnyílt tárlat képei II. János Pál és XVI. Benedek beszédeire, gondolataira, tanácsaira épülnek. Az Elzbieta Woitas (1951- 2011) festményeiből összeállított tárlat és a pápai idézetek együtt láthatók az Országos Széchényi Könyvtárban. A kiállítás a lengyel festőművész, építész ötvenhárom művét mutatja be. Az a célja, hogy elgondolkodtassa a látogatót Európa jelenlegi „lelki egészségi állapotáról”, és emlékeztesse keresztény gyökereire.

(A tárlat május 25-ig, keddtől péntekig, 10 és 18 óra között látható.)

 (T. V.)  

 A nagy boldoggá avatás rendje

Rómában március 29-én ismertették a II. János Pál (képünkön) boldoggá avatásával kapcsolatos technikai és szervezési kérdéseket. Róma jelenleg 300 ezer zarándokot vár, de készen áll arra, hogy nagyobb számban is befogadjon híveket a május elsején esedékes szertartásra. A Szent Péter tér környékén lázasan folynak a munkák a befogadó struktúrák fejlesztésére, míg a fiataloknak az Örök Város környékén, Civitavecchia és Fiumicino területén jelöl ki szálláshelyeket Lazio tartomány vezetősége. Több mint 2500 önkéntes vesz részt a zarándokok útbaigazításában a kérdéses napokon.

Magyar Örökség-díjban részesült Szabó Ferenc jezsuita

Teológiai és irodalmi munkásságáért Magyar Örökség-díjban részesült Szabó Ferenc jezsuita szerzetes. Az ünnepélyes díjkiosztásra a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében került sor, március 26-án. Jelen volt Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök és felesége, Dalma asszony, valamint Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádió volt vezérigazgató-helyettese. Az ünnepséget Hámori József professzor, a bírálóbizottság elnöke nyitotta meg. A Magyar Örökség-díjat Dávid Katalin művészettörténész, a bizottság tagja nyújtotta át Szabó Ferencnek. Az elismerés indoklásában szerepel, hogy a díjazott munkásságával hozzájárult a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumának létrehozásához.

Magyar Kurír

Domenico Mogavero szicíliai püspök március 31-én az olasz RAI televízióban a Vatikán közvetítését javasolta a líbiai helyzet megoldására. Kadhafi politikailag teljesen elszigetelődött, a francia és NATO-légitámadásokkal viszont nem sikerült elérni, hogy visszavonuljon. Líbiában mintegy százötvenezer katolikus él, legnagyobb részben külföldiek. Legtöbbjük már elhagyta az országot. A líbiai katolikus egyház élén mint apostoli vikárius két főpásztor áll: az olasz Giovanni Martinelli püspök Tripoliban és a máltai Sylvester Magro Bengáziban.