Szeressetek
Gyászszínű múltunk egére
most csillagot festek dalolva
a lázító idő elmúlt
elsirattuk a fájó sebeket
bolyongó árvaságunk
a temetőbe hordtuk
átkot hordozó népem
szólít egy ország
egy csöppnyi fényt emelek
homlokotokhoz
verejtékező időből valót
itt vagyok hát szeressetek
a putrik világából menekültet