A bajnokság, ahol a pályán a biztosítási ügynök küzd a labdáért a szervizessel szemben, a kereskedelmi osztályvezető pedig minden erejével igyekszik lefutni a banki alkalmazottat. A Telekom és a Heti Válasz által kiírt Top Business Cup a legnagyobb hazai vállalatok ligája, amelyen több mint száz cég vesz részt, olyanok, mint az Ericsson, a McDonald’s vagy a Spar.
Budapest XII. kerületében az újonnan kialakított Mindszenty-emlékhelyet Bíró László püspök szentelte fel (képünkön), és kormánytagok is mondtak avatóbeszédeket.
Van még jó hírünk
Jó embereket keres a Médiaunió Alapítvány. Olyanokat, akik a nyilvánosság előtt egyáltalán nem vagy kevéssé ismertek, de alapvető értékeket képviselnek, és mások számára példaképek lehetnek. A www.joembertkeresunk.hu oldalon bárki jelölhet bárkit, akiről úgy gondolja, hogy jó ember. Pályázni július 31-éig lehet, és a „zsűri” augusztus végén választja ki a leginkább inspiráló történeteket. Értéknek tekintik például az együttműködést, a közösségépítést, a munkát, a szorgalmat, a kitartást, az adományozást, az önkéntességet, a felelősségvállalást, a találékonyságot és a befogadást.
Egy Magyarországon élő brazil misszionárius megrendítő története
Anna Vanessa Loureiro a brazil Shalom Katolikus Közösség tagja, misszionárius. 2009 óta szolgál Magyarországon, egyenesen Rio de Janeiróból érkezett. Mintegy fél éve ismerjük egymást, sokat teázunk, beszélgetünk. A szobámban, a földön ülünk, fényképeket nézegetünk. „Nézd, ők a testvéreim!” – mondja. De valami nem stimmel: Vanessa fekete, a testvérek meg fehérek. Rákérdezek, hogy lehet ez, s Vanessa mesélni kezd…
– Anyukám nem az édesanyám. Amikor a vér szerinti anyám állapotos lett velem, háromszor próbált meg elvetetni. Nem akart engem. Egyszer elment hozzá az egyik nővérem – anyám volt a manikűröse. Segítséget kért tőle, azt mondta, nem tudja, mitévő legyen. A nővérem elmesélte mindezt anyukámnak, aki meglátogatta az anyámat, és felajánlotta neki, hogy lakjon náluk, amíg megszületek, ők majd gondoskodnak róla, aztán kitalálnak valamit. Nem voltak barátnők, csak szomszédok. Anyám elfogadta a meghívást. Dolgoznia sem kellett, mindent megkapott a családomtól, cserébe nem ivott, nem cigarettázott. Egyszer a vér szerinti apám felkereste, s elmondta, hogy nem akar vele maradni, és nem akar foglalkozni velem. Többé nem is jött vissza. Az igazi anyám magas volt és fekete, az igazi apám alacsony és fehér. Volt még két másik nővérem is, akik a nagymamánál éltek, de őket sosem láttam.
Országjáró
Ikonfestőtábort tartanak a görögkatolikusok június 24. és 28. között a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszoboszlón. Mehet bárki, aki valaha festett már ikont, de az is, aki nem igazán konyít hozzá, ugyanakkor érdekli a dolog. Zolcsák Miklós parókust, a tábor szervezőjét kérdeztük.
Országjáró
Férjek – láncok nélkül
Férfiak zarándokoltak Pesterzsébetről Makkosmáriára május utolsó hétvégéjén. A pesterzsébeti, a gyáli és a dunaharaszti egyházközség férfi tagjai minden évben felkeresnek egy Mária-kegyhelyet, és egész napos zarándoklatukat feleségükért és gyermekeikért ajánlják fel. A Pest megyei Makkosmárián korábban fogolykiváltó szerzetesek szolgáltak, akik pénzt gyűjtöttek a törököknek a magyar foglyokért, de néha magukat adták cserébe. „Jó volt a kegyhelyen megrázni a láncainkat, amelyeknek nem akarunk rabjai lenni” – mondta Papp Miklós görögkatolikus pap, a zarándoklat vezetője, aki szerint, ha a férfiak lelke rendben van, azzal mindenki csak nyer: ők maguk, a feleségük, a gyermekeik, a munkahelyük, s persze az egyház is.
Cigányokhoz került a keresztút másolata
Tíz cigány közösség kapta meg Bada Márta roma festőművész Jézus szenvedéstörténete című képsorozatának másolatát május 24-én, Budapesten, a Párbeszéd Házában. Az eredeti képeket a festő az Ars Sacra Alapítványnak adományozta, s reméli, hogy egyszer egy cigány templomba kerülhetnek majd.
Ezúttal a vanyarci, kállói, mátraverebélyi, esztergomi, alsószentmártoni, pécsi, váci, valkói, tuzséri és nyíregyházi cigány közösségek kapták meg a keresztút másolatát, korábban pedig a Jezsuita Roma Szakkollégium gazdagodott vele. Voltaképpen hogyan is kerültek hozzájuk a képek? Néhány éve Szekeres Erzsébet textilművész ajánlotta Bada Mártának, hogy készítse el a keresztutat. „Hazamentem, rajzolgattam, egy évig dolgoztam, és aztán szóltam Erzsébetnek, hogy nézze meg, jó-e, amit csináltam” – mondta el a képek átadásakor a művésznő. Jó lett, s a cigány közösségek maguk jelentkeztek az Ars Sacra Alapítványnál, hogy szívesen befogadnának egy-egy alkotást.
Úrnapja Csömörön
Valószínűleg az 1831-es kolerajárvány után betelepítettek, a Buda környéki katolikus német családok honosították meg a népszokást. Az 1850-es években terjedhetett el a virágszőnyegszövés hagyománya, s úgy tudni, azóta minden évben – még ha virág az időjárás miatt néha kevés is volt – így ünnepelték a község lakói úrnapját. (Annyi egyébként biztos, hogy a „virágba borulós” úrnapi körmenet a XIV. században, Németországban jött „divatba”, de ezen a vasárnapon körmenetet először a XIII. század végén tartottak.)
