Fotókiállítás a cigányokról Budapesten
Sorsok, élettörténetek elevenednek meg Schild Tamás fotóművész képein, a dél-dunántúli, a baranyai és a somogyi cigányok mindennapjai, örömei, bánatai. A Szép cigányaim című kiállítást augusztus 26-án nyitották meg a budapesti Balassi Intézetben.
„Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem hogy mijük van; mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik.”
Szeptemberben katolikus társadalmi napok lesznek Budapesten
Katolikus társadalmi napokat szervez az egyház szeptember 20. és 22. között Budapesten, a Múzeumkertben. Az eseményen a társadalomért, a rászorulókért, a betegekért, az idősekért, a gyermekekért dolgozó egyházi és civilszervezeteket mutatják be, de lesznek tudományos előadások és koncertek is, fellép például a Magashegyi Underground, a Holdviola, a Nem adom fel és az Alma együttes. S találkozhatunk Böjte Csabával, Beer Miklóssal, Csaba Lászlóval, Lackfi Jánossal és Gyurta Dániellel is. Veres András püspököt, a „Kattárs” egyházi hátterét biztosító Caritas in Veritate Bizottság vezetőjét kérdeztük.
Elmélet vagy élet
Sokat vártam ettől az úttól. Azt, hogy a mindennapokba kissé tán belepilledt hitem egészen felfrissüljön, s új, másfajta, személyes kapcsolatom alakuljon ki Istennel; tapasztaljam meg őt rendesen, kapjak abból az örömből, amit a vele való találkozás jelent. „Jó, de ne várj csodát!” – figyelmeztetett Vanessa, a Magyarországon szolgáló brazil misszionárius. Átimádkoztuk az éjszakát, mielőtt elindultam volna. Hajnalban, amikor megérkezett a taxi, megöleltük egymást, jó erősen, és útra keltem a hazájába, Brazíliába. Úgy képzeltem, nem is annyira az ifjúsági világtalálkozótól akarok sokat, hanem inkább magától az úttól, valójában: a kontinenstől, az emberektől, Dél-Amerika különleges lelkétől. Azt a valamit akarom, ami ott sokakban megvan: a derűt, lelkesedést, az életörömöt.
Országjáró
Debrecen–nyíregyházi egyházmegye
Az ökumené szellemében a nyolcszáz éves Hajdúsámsonért
Ökumenikus istentiszteletet tartottak Hajdúsámson református templomában, az apropót pedig az adta, hogy nyolcszáz éves lett a Hajdú-Bihar megyei város. Igét hirdetett Bölcskei Gusztáv református püspök, imát mondott Bosák Nándor római katolikus püspök és Keresztes Szilárd nyugalmazott görögkatolikus püspök.
Michael Jackson után Rio de Janeiro legmeredekebb nyomornegyedében
A Megváltó Krisztus szobra, a Cukorsüveg-hegy, a Copacabana, no meg a favela – jelentkezzen, akinek nem ezek jutnak elsőre eszébe, ha Rio de Janeiro látványosságairól kérdezik! Nincsenek ezzel másképp a cariocák sem (ahogy a rióiak magukat nevezik): a botafogói szuveníresnél krisztusos fülbevalót vettem, a copacabanai árusnál meg favelás kendőt láttam. És igen, a nyomornegyed is tényleg a nevezetességek közé tartozik, Michael Jackson óta pláne. Csak úgy mennek a turisták a Santa Marta favelába, ahol a popkirály a They don’t really care about us – Nem igazán törődnek velünk című számának klipjét forgatta. Úgy tűnik hát, van, aki törődik az ott élőkkel, de vajon úgy-e, ahogy a legtöbbjük akarja? Ifjúsági világtalálkozó, focivébé, olimpia, közben meg tüntetések sora, hogy miért nem megy a pénz inkább a nyomorgókra?
Látogatás egy fortalezai nyomornegyed családjainál
Egy férfi az ajtófélfát támasztja, néhány gyerek az útpadkán ül, egy asszony egy kislány haját fésüli, de most abbahagyja. ő is figyel. Idegenek érkeztek a kerületükbe, akik már első ránézésre sem olyanok, mint ők. Mi vagyunk azok. Kiszállunk a buszból, és elindulunk, hogy megismerkedjünk az északkelet-brazíliai Fortaleza egyik nyomornegyedében.
A HungaRio katolikus ifjúsági napok elnevezésű találkozó a múlt vasárnap ünnepi szentmisével zárult Pécsett. A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be Alberto Bottari de Castello apostoli nunciussal, a jelen lévő püspökökkel és papokkal közösen. Az ötnapos találkozón több mint ezernyolcszáz fiatal vett részt.
Hazánk tizenöt egyházmegyéjéből közel ezernégyszáz, a határon túli magyar egyházmegyékből több mint száz, a ferences rendtartományból több mint hetven, egy-egy napra pedig kétszázötven fiatal kapcsolódott be a találkozón keresztül a riói ifjúsági világtalálkozó közösségébe.
Nagyon tudnak focizni és szambázni – ezt mindenki tudta, azt azonban már nem biztos, hogy imádják a kólát, a virslit és a babot. Ez utóbbit rizzsel eszik, és általában mindennap. Nem evéshez illő téma, de fontos: ők ahelyett, hogy fújnák, szívják az orrukat, náluk ugyanis az ellenkezője az illetlen. A kávé mellett van más is, ami tipikusan brazil: a Havaianas papucs. Elkél ez a tengerparton, így szinte mindenütt árulják. „Édesanyám mesélte, hogy lánykorában mindig ilyen papucsra vágyott. Megismerte a lábnyomát a homokban, odatette a talpát, és azt mondta: Jaj, bárcsak megvehetném” – mesélte Joicy, a brazil misszionárius. S még egy infó: a majdnem negyven (heggyel együtt több mint hétszáz) méteres Krisztus-szobron van egy szív is. Pici, de látható, csak jobban meg kell nézni.
