Amerikai filmvígjáték (2009)
Biztonsági őrnek lenni, lássuk be, nem igazán szívderítő foglalkozás. Egy jó barátom Angliában már évek óta csinálja, és rémes történeteket mesél a mindennapjairól, pimasz, sőt néha bevásárlókocsival támadó tolvajokról. Úgy tűnik, az egész világ a biztonsági őr bosszantásával foglalkozik, és ez a szakma nem is igazán magas presztízsű.
Elmélet vagy élet
Két város minden előtt: Budaörs és Miskolc. Városok, amelyekből vagyok, közösségek, amelyek révén megismertem önmagam. Két város, amelyekben repülni tanultam.
Azóta, bármerre járok, az év legalább háromszázötven napján jókedvű vagyok. Ez gyanús. Meg is kérdezik néha: „Miért vagy te olyan vidám? Mire föl? Mire ez a fene nagy optimizmus?” Sokáig csodálkozva visszakérdeztem ilyenkor: „Miért furcsa ez? Az emberek többsége talán szomorú?” „Hát, ha nem is szomorú, de hogy nem bazsalyog nap- és évszakra való tekintet nélkül, az biztos.” A gyakori kérdezgetés hatására elbizonytalanodtam. Lehet, hogy valami baj van velem? Magyarázattal tartozom a jókedvemért? Talán még szégyellnem is kellene?
Leé József, a Legyen Ön is milliomos! nyertese és Kepe Róbert, a Fedél Nélkül főszerkesztője
Leé úr januárban egyszeriben híres lett, mert rengeteg tévénéző számára bizonyította műveltségét, intelligenciáját. Ám a nagy hírverésben egy fontos részlet homályban maradt: hogy mint költő egy szűkebb kör számára már eddig sem volt ismeretlen (Vers (lak)cím nélkül című alkotását az Új Ember is közölte 2011 karácsonyi számában). És ami szintén fontos: sok éve szerzője, munkatársa a Fedél Nélkül hetilapnak, amely biztos hátteret jelent számára.
– Hogyan kezdődött ez a kapcsolat?
Leé József: A Vers (lak)cím nélkül életem első verse volt, amelyet 2004-ben beküldtem a Fedél Nélkül pályázatára. Rögtön meg is jelent, sőt díjazták is. Az MTV Gyorssegély című műsorától pedig különdíjat kaptam érte, és Kubik Anna olvasta fel a műsorban.
Kepe Róbert: Aztán a vers kapcsán együtt szerepeltünk Józsival egy könyvesbolti rendezvényen.
József: És Robi a beszélgetés után valami olyasmit mondott nekem, hogy „Leé úr, azért ettől most ne szálljon el” (nevet).
Róbert: Nagyon megmaradt bennem az az első vers, a „fagyott magány”, amely belőle áradt. Józsi már rögtön az első versével nagyot dobott, megmutatta az oroszlánkörmeit.
Mint karácsonyi számunkban beszámoltunk róla, Budapesten, a Váci utcai Szent Mihály-templomban befejezték a három figurális freskó restaurálását (Angyali üdvözlet, Vizitáció, Jézus születése). Menráth Péter professzor irányításával Csanda Jenő, Jeszeniczky Ildikó, Galylyas Balázs és Győri Lajos végezte a munkálatokat. Még számos, 1750 és 1770 körül, Aman József által festett kép rejtőzik a három-négy festékréteg alatt, amelyeket súrlófényes világítással már most is elég jól láthatóvá lehet tenni. Amint összegyűlik rá a pénz, visszatérnek a restaurátorok.
Kozma Imre vallomása egy megrendítő találkozásról
Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke nemrég Rómában járt, és részt vett a szuverén máltai lovagrend kilencszáz éves fennállásának alkalmából rendezett ünnepségeken. Az utolsók között volt, akik még lemondása, február 11-e, a betegek világnapja előtt találkoztak–beszéltek XVI. Benedekkel.
– Az első sorban ültem a Szent Péter-bazilikában a február 9-i szentmisén, amely a világ különböző tájairól érkezett négyezer máltai lovag és dáma, mintegy hatszáz pap részvételével zajlott le, és kétszáz pap koncelebrálta. Eredetileg XVI. Benedek mutatta volna be, de ezt megromlott egészségi állapota miatt már nem volt képes megtenni. Csak mise után csatlakozott hozzánk.
Felavatják Szegeden a házasok padját
Kondé Lajos, a dóm plébánosa, püspöki helynök a házasság hete szegedi motorja. A legtermészetesebb hangon beszél legfontosabb értékeinkről és az egész városra kiterjedő rendezvénysorozatról is, amelynek sikerén vállt vállnak vetve dolgoznak a különböző felekezetek, mozgalmak, az önkormányzat, egyesületek és más intézmények. Úgy tűnik, Szeged tele van szép célokért lelkesedni és dolgozni képes emberekkel.
Öt-hat évvel ezelőtt rettentően zavarni kezdett, hogy a Valentin-nap divatja nálunk is egyre jobban elharapódzik, méghozzá a jópofizós, szíves képecskés változatban – mondja Kondé atya. – Alaposan elgondolkodtatott a dolog. Vajon az egyház nem tudna erre valahogyan rákapcsolódni, és okosan megszólalni, észrevétetni magát ebben az időszakban? Hiszen nekünk is van mondanivalónk a szerelemről, a jegyességről, a házasságról, és fontos feladatunk lenne, hogy a magunk értékrendjét egy efféle civil szokásba is belecsempésszük! – töprengtem, tanakodtunk a családpasztorációs irodán.
Országjáró
Miskolci tanulmányi nap a szerelemről és a szexuális nevelésről
Az Egri főegyházmegye kateketikai irodájának szervezésében február 9-én, Miskolcon szakmai napot tartottak hitoktatók számára. A téma a szexuális nevelés volt, az előadó pedig Fritz Zsuzsanna, aki kérdéseinkre nagy meggyőző erővel bizonyította: lehet és kell is ebben a kérdésben segíteni a sokszor tanácstalan, bizonytalan oktatóknak.
– Hetvenhat éves vagyok, biológia–földrajz szakos tanár voltam, és körülbelül húsz éve teológiát is végeztem. Legalább harminc éve tartok előadásokat egyházi felkérésre. A vesszőparipám a teológia és a természettudományok kapcsolata, ezen belül pedig az a gondolat, hogy e tudományterületeket egyáltalán nem szükséges „összeegyeztetni”, hiszen eleve egymásra vannak utalva-hangolva. Gyakran idézem Heisenberget, aki szerint ha csak egyetlen kortyot iszunk a tudomány kelyhéből, kételyeink támadnak, ha viszont a mélyére pillantunk, Isten mosolyog ránk vissza. Amióta csak eszemet tudom, kétfrontos harcot folytatok. Az egyiket az ateizmussal és az áltudományokkal, a másikat – higgye el, ez sem könnyebb – a fundamentalizmussal és a bigott vallásossággal, amely a világ szemében nevetségessé teszi a vallást és híveit, vagyis szándéka ellenére óriási kárt okoz a vallás ügyének.
Lelkipásztori-teológiai napok Egerben
Jó hangulatú együttlét, görög és római rítusú mise a zenei szolgálatot vállaló Sillye Jenő dalaival, teológiai előadások, fórumok, kiscsoportok, sok-sok nevetés, foci és városnézés – ez a január 28-ától 31-éig Egerben lezajlott országos lelkipásztori-teológiai napok rövid leltára. Két és fél napot töltöttünk közösségi légkörben, és az evangelizáció legfogasabb kérdéseiről tanakodtunk.
Környezetünk evangelizációja
Kétszázötvenkét résztvevőt, köztük kilencvenhárom papot láttunk vendégül – mondja Gáspár István, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója. – Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és Délvidékről egyaránt jó néhányan érkeztek. A múlt évben önmagunk evangelizációjáról volt szó, idén a kört tágítva környezetünk evangelizációját választottuk témául. Arra törekedtünk, hogy minél több oldalról, minél többféle szempontból beszéljünk a hitről. Igyekeztünk szólni a hitről, amelyet megvallunk, amelyet ünnepelünk, amely küldetést ad az embernek, de foglalkoztunk a hit válságával is.
