Szeretni születtünk – tízéves a Ceferino Ház
Szátok, a Nógrád megyei falu örömünnepet ült január 25-én. A tízéves jubileumát ünneplő Ceferino Háznak, a Váci egyházmegye cigánypasztorációs hálózatának ugyanis mostantól náluk lesz a székhelye.
Szátok, a Nógrád megyei falu örömünnepet ült január 25-én. A tízéves jubileumát ünneplő Ceferino Háznak, a Váci egyházmegye cigánypasztorációs hálózatának ugyanis mostantól náluk lesz a székhelye.
Vízi Elemér, a jezsuiták új provinciálisa a béke szolgálatáról – Szemlélődő, mégsem gyakorlatiatlan, határozott elképzelései vannak, de közösségi döntésekre törekszik. Tele van tettvággyal, mégis arra készül, hogy „kivárja a vigaszt”.
Péntek este érkezünk, hogy kezdettől jelen lehessünk, és ne mulasszuk el a hajnali készülődés áhítatos izgalmát. De szívből sajnáljuk a disznót, és már előre félünk a visításától. Szomorúan gondolunk arra, hogy ez a mai esemény „Dezső” életébe kerül, és azt találgatjuk, vajon sejti-e, mi vár rá. Nagy öröm, amikor megtudjuk, hogy a nap főszereplőjét már levágva hozzák Marczonáéktól. A nagy munka a Takaros vendéglő és panzió udvarán és teraszán zajlik, mintegy negyven fő részvételével. A helyi karitászcsoport közösségi és jótékonysági disznóvágásán vagyunk, az ezerháromszáz lakosú, Veszprém-közeli Kislődön.
A fagyos Budapest utcáit járó életmentőkkel, a máltai szeretetszolgálat szociális munkásaival töltöttünk egy estét. Közel azokhoz a megannyi fájdalommal élő emberekhez, akikben maga Jézus szólít meg bennünket. A nincstelenségbe született, a szegényekkel mindig szolidáris istenember.
A Regnum: legenda. Olyan közösségi mozgalom, amely már a napjainkban kilencvenes éveiben járó jezsuita, Nemeshegyi Péter számára is meghatározó gyermek- és kamaszkori élmény volt, és még ma, több mint hetven évvel később is „csupa tűz, csupa élet”. Van benne valami frissesség, amin nem fognak az évtizedek. Nemzedékek nőttek-nőnek fel a szellemében, és – mint ez többször is elhangzik az este folyamán – az egyház fiatal, mosolygós arcaként tekinthet rá a világ. Mi a titka? December 8-án, a közösség „családi ünnepén”, a Szent István-bazilikában erre kerestük a választ.
Váljunk az irgalmasság eszközeivé! – November 20-án lezárult az irgalmasság rendkívüli szentéve. A szerkesztőség néhány tagja Rómában élhette át az ünnepélyes pillanatokat.