Baranyai Béla

Bár eredetileg a távközléshez köt a szakmám, mindig is szerettem volna egyszer teológiát tanulni. Végül erre is sor került, harmincévesen ültem be újra az iskolapadba. Az egyetem elvégzése után sok évig keresgéltem, míg végül sikerült olyan munkahelyet találnom, ahol ismereteimet kamatoztatni tudom. A hit kérdésein kívül érdekel a történelem – leginkább a közelmúlt – és a filmművészet. Mivel a család is fontos az életemben – nős vagyok, és három gyermekem van –, e témával is szívesen foglalkozom.

Testi-lelki utazásainkról

Szerző:

Könyvespolcra

Nemsokára itt a nyár, és ilyenkor, aki csak teheti, elutazik valahová. Nemcsak az ismeretlen vidékek vonzanak bennünket, fontos az is, hogy kiszakadjunk megszokott környezetünkből. Indulhatunk úgy, mint egy turista, de nekivághatunk utazóként vagy zarándokként is. E három forma utazásunk minőségét is jelöli. A zarándok elsősorban nem ismeretlen tájakra kíváncsi: belső világához szeretne közelebb jutni. A Kairosz Kiadó és a jezsuita Párbeszéd Háza gondozásában megjelent Zarándokolni jó! című kötet tanulmányai – melyek szerzői között Nemeshegyi Péter, Vértesaljai László és Lukács János jezsuita atyákat is megtaláljuk – spirituális, történeti és pszichológiai szempontból járják körül a témát.

A Mester keménységével és az Atya jóságával

Szerző:

Könyvespolcra

 Emancipálódó világunkban – leginkább a hatvanas évek diáklázadásai óta – minden hierarchia a támadások kereszttüzében áll. Ugyanakkor nincs az a szervezet (legyen az egy munkahely vagy egy apátság) ahol ne találnánk meg az alá- és fölérendeltség valamilyen formáját. Embereket irányítani – enyhén szólva – nem egyszerű feladat.

Gyakorlati tanácsok választásainkhoz

Szerző:

Könyvespolcra

Közismert a történet a szamárról, amelyik elé a gazdája odatett két köteg szénát. Néz a csacsi jobbra, néz balra, de nem tud dönteni, melyiket is válassza. Addig-addig gondolkodik szegény pára, míg éhen nem hal. Mennyivel nehezebb helyzetben vagyunk mi, emberek, hiszen napról napra kell – sokszor igen súlyos kérdésekben – döntést hoznunk. Ráadásul legtöbbször nem is egy alternatíva kínálkozik számunkra. Stefan Kiechle, a német jezsuita rendtartomány főnöke Hogyan döntsek? című könyvében irányelveket kínál nekünk mindennapi választásaink megkönnyítésére.

A mennyei hírnökökről

Szerző:

Könyvespolcra

A modern, racionális teológia egyre kevesebb érdeklődést mutat az ég „lakói”, az angyalok iránt. De vajon mindig így volt ez? Egyáltalán honnan erednek az angelológia megállapításai? A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent, Angyalok az ókortól Szent Tamásig című tanulmánykötet angyaltani ismereteink forrásait mutatja be.

A hit az ész tükrében

Szerző:

Könyvespolcra

Jogos-e vallásfilozófiát művelni, vagyis Istent a filozófiai reflexió tárgyává tenni? Az istenkérdés sokak számára a hit dolga, mely inkább a teológia tárgykörébe tartozik. Afilozófia a puszta észre támaszkodik, egy bizonyos pont után már nem biztos, hogy hozzáfér az igazsághoz. Az I. vatikáni zsinat Dei Filius című dogmatikai konstitúciója kimondja, hogy „Isten, minden dolog kezdete és vége a teremtett dolgokból az emberi ész természetes világosságával biztosan megismerhető”. Így a filozófiai gondolkodás is alkalmas lehet arra, hogy közelebb kerüljünk Istenhez.

Legenda a szabadságvágyról

Szerző:

Nézőtér

A nyolcvanas években Mész András Bebukottak címmel készített megrázó dokumentumfilmet a fiatalkorúak tököli börtönéről. Bemutatta, hogy a már nem gyerek, de még nem is felnőtt bűnelkövetőkkel nem tud mit kezdeni a korabeli büntetés-végrehajtás. Ezért aztán hagyták, hogy saját – sokszor brutálisan kegyetlen – belső törvényeik irányítsák őket.

„Az Úr gondoskodik!”

Szerző:

Könyvespolcra

A deklaráltan ateista Rákosi-rendszer legszervezettebb ideológiai ellenfele kétségkívül a katolikus egyház volt. Ezen belül is komoly szellemi erőt képviseltek a szerzetesrendek. Felszámolásuk a diktatúra első számú feladatai között szerepelt. Ennek az 1948-as fordulat után több lépcsőben láttak neki.

A szív csendjének útja

Szerző:

Könyvespolc

Szent Simeon, az Új Teológus szerint a misztikus tapasztalat – mely leginkább a szemlélődésnek lehet a gyümölcse – nemcsak a kiválasztottak előjoga: minden keresztény embernek törekednie kell rá. Thomas Merton is hasonló következtetésre jut A belső tapasztalat című könyvében, amikor megerősíti, hogy mindez „egyszerű, józan, alázatos és szerves része a normális keresztény életnek”. Vagy legalábbis annak kellene lennie.

© 2024 Magyar Kurír - Új Ember • Készült