Fotó: Merényi Zita
Az utóbbi időben változott az egyetemi oktatás rendszere. Jelenleg milyen szakokon folyik képzés a karon?
– A hittudományi karon az új szerkezetű képzési követelményeknek megfelelően a katolikus közösségszervező szakon nappali, a katekéta–lelkipásztori munkatárs szakon levelező tagozaton folyik az oktatás. A teológia szak osztatlan képzés, a Szentszék által elismert bakkalaureátusi fokozat megszerzésére ad lehetőséget nappali tagozaton. Mesterképzés még a hittanár-nevelő szakon – levelező tagozaton – és a katolikus kánonjogász nappali tagozaton zajlik. Ki kell emelnem a katolikus hit- és erkölcsoktató szakirányú továbbképzésünket, amely két féléves, és elvégzése feljogosít a hit- és erkölcstan tárgy oktatására.
A rendszerváltás utáni években nagyon sokan érdeklődtek a teológiai tanulmányok iránt. Mi a helyzet napjainkban?
– Jelenleg háromszáz hallgatónk van. A rendszerváltást megelőzően más volt a magyarországi teológiai oktatás helyzete. Azt követően számos helyen az Esztergomban már korábban is működő hittudományi főiskolához hasonló intézmények jöttek létre, elsődlegesen a papi szemináriumokhoz, illetve a szerzetesi képzéshez kapcsolódva. Ezekben az intézményekben világi hallgatók is tanulhattak. Abban az időben természetesen nagyobb létszámban folyt az oktatás karunkon, különösen a levelező tagozatnak nevezett hétvégi képzésünknek köszönhetően. Napjainkban általános európai jelenség, hogy a hitéleti képzésekre kevesebben jelentkeznek. Ez Magyarországra is igaz. Az elmúlt öt évben azonban örömmel tapasztaltuk, hogy intézményünkben a hallgatói létszám lassú növekedésnek indult.
Kezdetben a levelező tagozat iránt nagyon nagy volt az érdeklődés…
– A Hittudományi Akadémia 1978-ban hozta létre a nappali képzés mellett a levelező tagozatot, mely akkor forradalmi jelentőségű volt. Ebben a munkában magam is aktívan részt vettem, hiszen 1998-tól 2003-ig ennek a képzési formának az igazgatója voltam. Az elindulást követő években azért választották olyan sokan karunk levelező tagozatát, mert a diplomás hívők közül sokan érdeklődtek a katolikus hit iránt. Ennek oka nem a társadalmon belüli jobb érvényesülés lehetősége volt, hanem az, hogy a jelentkezők erősen kötődtek az Egyházhoz.
Miért van szükség manapság képzett teológusokra, hittanárokra, pasztorális munkatársakra?
– A végzett hallgatóknak missziós szerepük van. Elsődleges feladatuk a tiszta és pontos katolikus tanítás átadása. Ne feledjük, hogy a történelemben megjelenő alapvető teológiai tévedések hátterében is gyakran a hiányos hitismeret állt. Azt is ki kell emelnünk, hogy a hit tudományos vizsgálatának saját módszere van, hasonlóan más, az egyetemi oktatás fejlődésével kialakult újabb diszciplínákhoz. Hit és tudás között nincs ellentmondás.
Magyarországon és a régióban is kiemelkedő szerepe van a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának, amely az egyetem alapítási sorrendjében az első volt. A kar számos rektort adott mind a jogelőd, mind a mai egyetemnek. A pesti tudományegyetemről 1950-ben választották le a hittudományi kart, amely hittudományi akadémiaként folytatta működését.
A missziós jelleg a többi tudománnyal folytatott párbeszédben is tetten érhető. A teológiai kutatás a történelemhez, a politológiához és más társadalomtudományokhoz is kapcsolódik. Mindez persze szigorúan a Katolikus Egyház tanítása alapján, ahogyan ezt a PPKE küldetésnyilatkozata is megfogalmazza: „Az egyetem törekszik a keresztény életszemlélet és a katolikus tanítás megismertetésére, az erre épített szellemiség szeretetére, átélésére és megvalósítására az egész egyetemi tevékenységben, különösen pedig a nevelésben.”
Ez a szellemiség már a III–IV. századi teológiai „iskolákra” – az antiochiaira vagy az alexandriaira – is jellemző volt. Ezekben a szellemi központokban nemcsak a keresztségre készítették fel a katekumeneket, hanem figyelembe vették a kortárs filozófia és irodalom eredményeit is, és ezek fényében fogalmazták meg a keresztény üzenetet. Nyilvánvaló, hogy a XI–XII. században virágzásnak induló európai típusú egyetemi képzés is törekedett mindennek a tudományosan rendszerezett vizsgálatára és oktatására.
Hol és milyen esélyekkel tudnak elhelyezkedni az itt végzett hallgatók?
– Ez az elvégzett szaktól is függ. Akik nálunk szereznek diplomát, kapnak egy, a személyiséget gazdagító teológiai-szellemi-kulturális „csomagot”, amelyben helyet kap a dogmatika, a morális, a jog, a filozófia, az egyháztörténelem és a szociológia is. A hallgató a párbeszéd kultúrájával is találkozik egyetemünkön, így erre is támaszkodhat akkor, amikor pályát választ. Tapasztalatunk szerint a nálunk végzett világi hallgatók szívesen választják az oktatást, valamint a plébániai és egyházmegyei munkát segítő hivatást, de az emberi erőforrások területén és a közigazgatásban is el tudnak helyezkedni. Ezeket az irányokat a diplomás pályakövető rendszerünkön keresztül dolgozzuk fel és csatoljuk vissza az újabb – kari szintű – döntések előkészítéséhez.
Látnunk kell azt is, hogy a teológia, ahogyan a nevében is szerepel, az Istenről szóló tudomány. Senki sem végezheti el a hittudományi kart úgy, hogy érintetlen marad a keresztény hit üzenetétől. Csupán az ismeretek megszerzése miatt nem iratkozik be hozzánk senki.
Van fogadókészség azok iránt, akik a katolikus közösségszervező és a katekéta–lelkipásztori munkatárs szakon végeztek?
– Ezek azon alapszakjaink közé tartoznak, amelyeket az új formában felmerülő, belső egyházi igény alapján dolgoztunk ki és indítottunk el. Míg a katekéta–lelkipásztori munkatárs szak alapvetően az általános iskolai korosztály számára biztosítja a felkészült hitoktatókat, addig a katolikus közösségszervező szakon végzett hallgatóink a plébániákon, a lelkiségi csoportoknál, valamint az egyházmegyékben vehetnek részt különböző szervezői munkákban. Emellett a pályázatok elkészítésében, nyomon követésében és végrehajtásában is segíthetnek. Azt is fontos megjegyezni, hogy utóbbi képzés – éppen a szociológiai, a közgazdaságtani és jogi blokkok miatt – szélesebb körű továbbtanulási lehetőséget biztosít a mesterképzésben.
A hittudományi karon doktori képzés is folyik…
– Magyarországon a Szentszék által elismert doktori fokozatot egyedül intézményünkben lehet szerezni. A szenttudományi képzés sajátosságaiból fakadóan ez két lépcsőben történik – licenciátus, doktorátus –, amely az állam által elismert PhD-fokozat megvédésére irányul. A hittudományi doktori iskolán belül teológiai és kánonjogi program működik. A teológiai tudományos fokozat megszerzése első lépésben – a múlt szeptemberben bevezetett „komplex vizsgát” megelőzően – három specializációval rendelkezett: szentháromságtan, krisztustan, egyháztan. A képzésünket ezen a területen két évvel ezelőtt teljes egészében megújítottuk. Szeretném felhívni a figyelmet a következő tanévben induló, Madrid–Toulouse–Budapest tengelyben megvalósuló idegen nyelvű biblikus és patrisztikus specializációra is. A doktori iskolába bekerülni csak azok tudnak, akik teljesítik az ehhez szükséges szigorú tanulmányi és nyelvtudásbeli követelményeket. Doktoranduszaink számos konferencián vehetnek részt, idehaza és külföldön is. Kutatási eredményeik pedig elsődlegesen a Teológia című, nemzetközi szerkesztőbizottsággal rendelkező szakfolyóiratunkban látnak napvilágot.
A katolikus egyetem kiváltsága és felelőssége, hogy fenntartások nélkül az igazság ügyének szentelje magát – írja Szent II. János Pál pápa Ex corde Ecclesiae kezdetű apostoli konstitúciójában, amely a katolikus egyetemek küldetéséről szól. Ferenc pápa
A hit világossága kezdetű enciklikájában pedig így fogalmaz: „A teológia tehát nemcsak Istenről szóló beszéd, hanem mindenekelőtt az Istentől hozzánk intézett szó befogadása és mélyebb megértésének keresése.” Szekularizált korunkban hogyan lehet összekapcsolni a tudományos igényű kutatást és oktatást a lelki dimenzióval?
– A hit világossága című dokumentumot még XVI. Benedek dolgozta ki. Ebben hangsúlyozta, hogy a hittudomány nem egy különálló valóság. A személy is benne foglaltatik abban, amit éppen az isteni Szóról, a Logoszról tanul. Isten szava teremtő szó, nem csupán egy irodalmi megfogalmazás. Engem is hív, várja, hogy befogadjam; képes arra, hogy átalakítson engem. Példaként hadd említsem a filozófiai oktatást. A karon nem egyszerűen a bölcselet kérdéseit vizsgáljuk és történetét oktatjuk; hallgatóink a keresztény filozófiáról tanulhatnak. Hallgatóinkkal szemben elvárás a vallásos lelkület, és az egyetem professzorai is vallásukat gyakorló – leginkább felszentelt – személyek, akik elkötelezték magukat a keresztény tanítás magas szintű átadására. Bár az egyes tanegységek két-három évenként visszatérnek, ezek folyamatosan gazdagodnak a Tanítóhivatal újabb megnyilatkozásaival, valamint a szenttudományok legújabb eredményeivel. A teológia kiemelkedik a többi tudományág közül abból a szempontból, hogy az alapja a változatlan természetfeletti valóság. Ott, ahol az értelem megáll, a hit még mindig utat tud mutatni.
Sikerül a hallgatóknak közösséggé formálódniuk az évek alatt?
– A fiatalok azért jönnek a hittudományi karra, mert valamilyen módon kötődnek az Egyházhoz, ez pedig már önmagában megalapozhatja
a közösséggé formálódást. Mind a nappali, mind a levelező képzési formában tanulók részére adottak karunkon a rendszeres közös szentmisék. Tavaly a hallgatókkal meglátogattuk az Evangélikus Hittudományi Egyetemet, nemrég a reformáció ötszázadik évfordulójához kapcsolódva az Evangélikus Országos Múzeumba mentünk el, áprilisban a Károli Gáspár Református Egyetemet fogjuk felkeresni. Lelkigyakorlatok, gólyabál és farsang, kirándulások teszik színessé a hallgatók életét. Az alumni (öregdiák) program a végzett hallgatókat szólítja meg. Minden évben egy nagyobb rendezvényre várjuk őket. Ilyenkor egy előadás után lehetőség nyílik a beszélgetésre is. Tavaly novemberben délutáni teológiai kurzust is tartottunk számukra, egyfajta továbbképzésként.
Milyen terveik vannak? Miféle kihívásokkal kell szembenéznie a jövőben az egyetemi szintű teológiai oktatásnak?
– Készülünk a Budapesten megtartandó 2020-as eucharisztikus világkongresszusra, amelyhez kapcsolódóan több konferenciát is szeretnénk rendezni, sőt, törekszünk arra, hogy képzésünk szerves részévé tegyük az eucharisztikus életre nevelés ügyét.
A PPKE és a HTK egyre bővülő nemzetközi kapcsolatrendszerének köszönhetően reméljük, hogy a hallgatóinknak egyre szélesebb körben lesz lehetőségük külföldi tanulmányok végzésére, egy-két szemeszter erejéig. Itt említeném a külföldi katolikus szenttudományi fakultásokkal való képzési együttműködéseinket. Ezáltal mind a hallgatói, mind az oktatói mobilitásra erősebb hangsúlyt tudunk fektetni, szem előtt tartva a katolikus identitásban való megerősödést. A Passaui Egyetem Teológiai Karával már több mint két évtizede szoros a kapcsolatunk, több közös tudományos konferenciát is szerveztünk. Idén májusban is sor kerül erre a rendezvényre Budapesten. Nem kívánjuk azonban elhanyagolni a magyar nyelvű tudományos teológiai eszmecserét sem. Ennek kiemelkedő példája a rendszerváltás előtti időszaktól mindmáig évente általunk megrendezett Teológiai Tanárok Konferenciája, amely egyúttal a Kárpát-medencei teológiai tanárok fóruma is.
