Árpád-házi Jolán június 15.

Ez nemcsak a papság és a rendek, de a világi hívők számára is új utat nyitott a Krisztus- követésben. Nem utolsósorban új nőideál született: a szeretetszolgálatot végző családanya. A magyar egyházban számos szent életű nő lépett erre az útra, akik ma is példaként állnak előttünk.

Közéjük tartozott IV. Béla király ötödik lánya, Jolán is, akit valójában Jolandának neveztek (a Jolán név csak a XVIII. századtól létezik). Családjában olyan hitvallók mutattak neki példát, mint nagynénjei, Árpád-házi Szent Erzsébet és Prágai Szent Ágnes, testvérei, Boldog Kinga és Szent Margit, illetve unokatestvérei, Boldog Gertrúd és Boldog Szalóme.


Szülei a tatárjárás idején Krakkóba vitték, és nővére, Kinga, V. Boleszláv lengyel fejedelem felesége gondjaira bízták. 1256-ban feleségül ment Boleszláv kaliszi és gnieznói herceghez. A férj hazájába, Nyugat-Lengyelországba költöztek – itt felvette a Heléna nevet, valószínűleg azért, mert a Jolanda idegenül csengett azon a vidéken. Huszonhárom éven át éltek szép, szeretetteljes házasságban, három gyermekük született: Erzsébet, Hedvig és Anna. Jolán a rokonai példáját követve fáradhatatlanul segítette a szegényeket és a szenvedőket, gondozta a betegeket, az árvákat, és támogatta a kolostorokat, amelyekhez kórházak vagy menhelyek tartoztak. Férjétől minden segítséget megkapott ehhez, így Boleszláv a néptől elnyerte a jámbor jelzőt.

Boleszláv az egyik csatából halálos sebbel tért haza. Jolán, miután megözvegyült, felosztotta férje után rá maradt vagyonát az egyház és a rokonai között, majd visszatért a krakkói udvarba Kingához. Amikor Kinga is özvegy lett, a két nővér az ószandeci klarisszakolostorba költözött, ahol tizenkét évet töltöttek.

Kinga halála után Jolán átment a gnieznói kolostorba, amelyet még férjével együtt alapított. Itt apátnővé választották – nemcsak alapítói és nemesi előjogai miatt, hanem azért is, mert akkoriban elsősorban azokat a szerzetesnőket választották elöljáróvá, akik özvegyként léptek be a rendekbe. Úgy vélték, egy család (és egy udvar) irányításában szerzett gyakorlatuk előnyére válhat a kolostorközösségnek is.

Jolán szerényen élt, és a csendes imádságban egyre közelebb került a szenvedő Krisztushoz. Legendája szerint Jézus gyakran megjelent neki látomásaiban, és még a halála napját – 1298. június 11. – is előre megmondta neki.