Apostoli út Mianmarba és Bangladesbe

A pápa a programtervezet szerint november 30-án négyszemközti találkozón megbeszélést folytatott Min Aung Hlainggal, a mianmari hadsereg vezetőjével. December elsején a bangladesi Dakhában tartott vallásközi és ökumenikus találkozón jelen volt a rohingja menekültek egy csoportja is.
A dakhai szentmise előtt utcagyerekek ajándékozták meg a pápát olyan szandálokkal, amelyeket maguk állítottak össze. Az apostoli úton a pápai kíséret egyik tagjaként részt vett a vatikáni nyomda egy világi alkalmazottja is. Ferenc pápa mindkét ázsiai országban zárt, de nem golyóálló üveggel ellátott autón utazott. Mianmarban az érsekségen, Bangladesben pedig a nunciatúrán szállt meg.
Greg Burke szentszéki szóvivő rámutatott arra, hogy a pápai látogatás mindkét ország esetében a perifériákra vezetett, a földrajzi távolság és a nagyon kis létszámú katolikus közösség miatt is. Banglades csak mostanában került át a fejlődését tekintve elmaradott kategóriából a fejlődő országok sorába. Még erősebb a remény üzenete, amelyet a pápa közvetít, amikor ilyen szegény vidékekre látogat. Az apostoli út szintén fontos sajátossága volt a vallásközi jelleg. Mianmar nagyrészt buddhista, Banglades pedig hivatalosan iszlám ország. Látogatásával a Szentatya hangsúlyozni kívánta a vallás jelentőségét a béke és a kiengesztelődés összefüggésében. Az út lelkipásztori szempontból is rendkívül fontos volt. Számos alkalommal láttunk példát arra, hogy a pápa egy kis közösség felkeresésére távoli utazásra vállalkozott, amely nagy segítséget jelentett az őt meghívó híveknek, és megerősítette őket hitükben.
A szentszéki szóvivő a két ázsiai országban tett látogatás központi eseményeiként Mianmarban a buddhistákkal való találkozót, Bangladesben pedig a vallásközi találkozót jelölte meg. Ez a vallások közötti békés kapcsolatok témájához való visszatérést jelenti. A pápa apostoli útja zárásaként mindkét országban a fiatalokkal találkozott.

 

Találkozás az üldözött rohingjákkal
Charles Maung Bo bíboros, a mianmari Rangun érseke az olasz katolikus sajtónak korábban úgy nyilatkozott, Ferenc pápának Mianmarban nem szabad kiejtenie a rohingják nevét, mivel ezzel „elismerné e kisebbség követeléseit”. Greg Burke erre úgy reagált, hogy Ferenc pápa mindig komolyan veszi a jótanácsokat, és majd kiderül, hogyan dönt ezzel kapcsolatban, de a „rohingja nem számít tiltott szónak a Vatikánban”. Mianmarból több mint félmillió rohingja menekült el augusztus óta, mivel a hadsereg a rohingja szélsőségesek összehangolt támadását követően tisztogató műveletet indított a lázadók ellen. A muszlim rohingjákat a buddhista többségű Mianmar bangladesi illegális bevándorlóknak tekinti, és állampolgárságuk sincs. Ferenc pápa már több felhívást intézett a nemzetközi közösséghez a rohingják védelmében. A több mint ötvenhárommillió lakosú Mianmarban mintegy hétszázezer a katolikusok száma.
Forrás: MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..