Angelo Scola Milánó új főpásztora

A meglepetést főleg az okozta, hogy eddig soha nem nevezték ki a velencei pátriárkát egy másik egyházmegyébe, minthogy szakvélemény szerint a pátriárka rangja magasabb, mint egy érseké. Velencéből a pátriárka már csak a pápai székbe „szokott” átkerülni. Ez történt a múlt században X. Piusz, XXIII. János és I. János Pál esetében. A milánói szék viszont csak két pápát adott: XI. Piuszt és VI. Pált.


   
Scola teológiai felfogása és lelkipásztori stílusa hasonlít Joseph Ratzingeréhez. Mindketten élénk tekintettel figyelik, mi történik a „pluralista” társadalomban. Mindketten elmondták véleményüket az „új laicitásról”, a hit és az ész viszonyáról. Kevéssé ismeri Scolát és az egyházban betöltött igazi szerepét az, aki attól tart, hogy ő, aki Luigi Giussani (a Comunione e Liberazione mozgalom alapítója) iskolájába járt, mestere konzervativizmusát követi.
   
Angelo Scola 1941. november 7-én született, egy szocialista kamionsofőr fiaként. A Pápai Lateráni Egyetem rektora volt, majd Grosseto püspöke, és utána lett velencei pátriárka. Mindig kiegyensúlyozott személynek mutatkozott. Kétségtelen: Milánó, a világ legnagyobb egyházmegyéjének kormányzása senkinek sem könnyű. Az új főpásztor a milánóiakat így üdvözölte: „Szolgálatomat úgy igyekszem teljesíteni, hogy elősegítsem a sokféleséget az egységben.”
   
Angelo Scola alapította az Oasis című folyóiratot, amelynek célja az iszlámmal folytatandó kulturális párbeszéd. Az iszlámról egy angol folyóiratnak ezt mondta: „Az egyház fogadhatja a muzulmánokat, és megnyithatja a párbeszéd területeit. Észak-Itáliában az egyház struktúrái a plébániákhoz kötődnek, nagyon sok muzulmán rendszeresen látogatja az egyházközségeket, és az egyházi iskolákba katolikus és muzulmán gyerekek együtt járnak.” Egy másik interjúban így nyilatkozott: „Az egyház alapvető feladata, amelyet jól megértett a pápa, amikor létrehozta az új evangelizálás pápai tanácsát: hirdetni Krisztust az emberi létezés minden területén, és egyszerűsíteni a keresztény közösség életét a plébániákon, hogy jobban alkalmazkodjanak a mai emberekhez.” 

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .