A zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumban ezúttal negyven alkotás enged bepillantást a kalandos életű piktor gazdag és minden tekintetben színes életművébe. Mészáros Endre 1924-ben, Kisbéren született. A mesterség alapjait Koffán Károly szabadiskolájában sajátította el: Koffántól rajzolni, Szentiványi Lajostól festeni tanult. 1944-ben felvették a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szőnyi István és Bernáth Aurél növendéke lett. A világháború azonban közbeszólt: a vészkorszakban szökött katonaként, élete kockáztatásával, hamis papírokkal életeket mentett…
Mészáros 1949-ben Bécsbe, majd egy évvel később Párizsba költözött. Ösztöndíjat kapott az Ecole des Beaux Arts-ra, 1951-53 között itt egyszerre folytatott festészeti és építészeti stúdiumokat. Biztos egzisztenciát végül sikeres tervezőmérnökként szerzett, de érdeklődésének középpontjában mindvégig, 2005-ben bekövetkezett haláláig a képzőművészet állt. Sokféle témában alkotott és sokféle stílusban: említett tanárain kívül elsősorban a francia impresszionisták hatottak rá, különösen Paul Cézanne. Méltatói általában expresszív színvilágát, egyéni hangvételét, a képeiből sugárzó erőt és életörömet emelik ki. André Mészáros nemzetközi ismertségre is szert tett munkáival, többek között Párizsban és az Egyesült Államokban voltak jelentős kiállításai. A mostani zebegényi – és az ezzel egy időben a budapesti Ráday Galériában nyílt – tárlattal egy kis időre (szeptember 13-ig) hazatért.
