Vannak azonban kivételes alkalmak, amikor – más katolikus lapokhoz hasonlóan – kötelességünknek érezzük a tájékoztatást miniszterelnökünk, Orbán Viktor számunkra fontos megnyilatkozásáról. Április 15-én este ugyanis a spanyolországi baszk Bilbao városában meghívott előadója volt a Katolikusok a közéletben elnevezésű konferenciának. (ő ugyan református, de a katolikus többségű Spanyolországban is természetes ma már, különösen társadalmi kérdésekben, meghallgatni más keresztény véleményeket is.)
Orbán Viktor háromnegyed órás előadásának címe és témája ez volt: Keresztény válasz az Európa előtt álló kihívásokra. Mondanivalóját azzal a szomorú megállapítással kezdte, hogy az egykor keresztény Európa ma az egyetlen kontinens a világon, ahol a politikai vezető réteg nagy része azt gondolja, hogy képes a világot Isten és isteni törvények nélkül megszervezni. Jóllehet az Európai Unió alapjait olyan kereszténydemokrata politikusok vetették meg, mint Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi, „ma az európai politikában egy agresszív szekuláris (vallásellenesen világi) politikai látomás uralkodik”, amelyet progressziónak (haladásnak) neveznek. Brüsszelben azok vannak többségben, akik azt akarják, hogy ez legyen a jövő. Ezzel akarva-akaratlan egy „Istentől mentes társadalom” felépítésén dolgoznak. A vallásosságról azt gondolják, hogy az legfeljebb csak az egyéni életstílus kiegészítője.
A miniszterelnöknek azonban az a meggyőződése, hogy az európai ember nem tudja kiverni a fejéből a kereszténységet, így nincs értelme olyan új közös európai identitást (önazonosságot) erőltetni, amely nem fogadja el azt az alapvető tényt, hogy az európai élet erkölcsi kereteit a Biblia adja. „Ha például banki manipulációkkal meglophatják egymást, akkor miért kell bántani a zsebtolvajt?”– tette fel a kérdést Orbán Viktor, azt példázva, ,,milyen veszéllyel jár a keresztény tanítás semmibevétele”.
A mai európai politika két tévedésre épül, és ez okozza valójában a válságot: az egyik tévedés úgy hangzik, hogy Európa múltjában a kereszténység nem játszott döntő szerepet. Ezt fejezi ki az is, hogy az európai alapszerződésből kihagyták a kereszténységre való utalást. A másik tévedés pedig úgy szól, hogy a nyugati intézményeket működtetni, az értékeket érvényesíteni lehet, és fenn lehet tartani a keresztény értékrend alapjai nélkül is.
Előadása végén Orbán Viktor miniszterelnök Európa keresztény megújulását sürgette, mert ellenkező esetben a kontinens nem nyeri vissza versenyképességét gazdasági értelemben sem.
