Amikor az emberi erőfeszítés már kevés…

Esős idő esetén – mint erre Polyák Imre plébános figyelmeztet – a nagy számú, autóval érkező zarándoknak az útviszonyok miatt érdemes a földút kezdete előtt leparkolni, és a sárral számolni.  Hercegszántóra a török hódoltság után telepítették be a sokac horvátok többségét. Ők tekinthetők őslakosoknak, s már a tizenötödik századtól jelen vannak. A huszadik század elején kulturális, nyelvi, felekezeti vita során az itt élő, később pravoszláv vallásuk miatt szerbeknek nevezett lakosság – közel ezren lehettek – kivált a nyugati kereszténységből, és a szerb ortodox egyházhoz csatlakozott, majd legtöbbjük visszatért a katolikus egyházba. Ekkor épült fel a templomuk. A nemzetiségi arányt tekintve napjainkban nyolcvan százalékban magyarok lakják Hercegszántót, sokac horvát és a többi lakosa szerb.

Nemcsak az egyházi, de az ősi falupecséteken is Szűz Mária látható, s ennek alapján kezdeményezte Polyák Imre plébános két évvel ezelőtt, hogy Szűz Mária kerüljön be a falu mai címerébe is. Az önkormányzat támogatásával ma a csodás éremről ismert, széttárt karú Szűz Mária látható a település címerében és zászlajában. A két – római katolikus és pravoszláv – templom Mária-titulusa is meghatározó, mint ahogyan a kegyhely százhetven éves múltja is. A vodicai zarándoklatok kezdete 1830. szeptember hetedikére nyúlik vissza, amikor egy sokac horvát ember az ottani forrás vizében megpillantotta Szent Annát a kis Szűz Máriával.

Egyházi kivizsgálás után, 1838-ban az akkori kalocsai érsek, Klobusiczky Péter megáldotta és kegyhellyé nyilvánította. Vodicát a katolikusok nem sajátították ki. A pravoszlávok maguknak kettős keresztet állítottak, s bár szent liturgiát nem tartanak itt, de litániát és ájtatosságot igen. Vodica-Mária-kertet főleg a Kisboldogasszony-napi búcsún keresik fel a zarándokok. Számuk 2004 óta különösen megnőtt, amikor Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek az 1882-ben épült, fölújított kápolnát és szabadtéri oltárt megáldotta.

Vöő Sándor, Amerikában élő, Hercegszántóról elszármazott lakos felajánlásából készült el a tizenegy méter magas, világviszonylatban is legnagyobbnak tekinthető szobor. Vöő Sándor az utolsó élő tagja a két világháború között alakult templomépítő bizottságnak. A környékbeli települések lakóival együtt úgy tervezték a hercegszántóiak, hogy a zarándokok fogadására kéttornyú templomot építenek Vodicán. A tervrajz fönnmaradt, a kalocsai érseki hatóság 1948-ban megadta a jóváhagyást. A templomépítéshez szükséges költségek jelentős része rendelkezésre állt, nagy mennyiségű építőanyagot is vásároltak, az építkezés azonban a világháború, illetve az azt követő Rákosi-rendszer miatt meghiúsult.

2003-ban Vöő Sándor lelki indíttatásra elhatározta, hogy a hatvan-hetven évvel korábban kudarcba fulladt szándékot megvalósítja, s templomot épít. Nemcsak szobrot szándékozott állítani, de amikor hazatért, szembesült az itthoni pénzügyi valósággal, hogy egy templom kivitelezése legalább öt-hatszáz millió forintba kerülne, és belátta ennek lehetetlenségét. Ebben az időben állítottak föl egy hatalmas Mária-szobrot Chicagóban. Oda utazott, megtekintette, s mélyen megérintette a szobor látványa. Úgy gondolta, ha templomot nem is építtet, ennek a szobornak másfél méterrel nagyobb másolatát készítteti el. Sándor bácsi hitvallása szerint: ha Isten tényleges üzenete áll az ő megszólítása mögött, akkor a szobron, a kegyhelyen keresztül az Isten gondoskodik majd a sok zarándokról, akiknek az adományaiból egy következő nemzedék munkája nyomán elkészülhet a templom és a hozzá vezető szilárd burkolatú út.

Az október 13-i ünnep jelentősége a szoborállításon túlmenően a nemzetfölajánlás megújításában áll. A hívő embert az a remény kíséri: hol már ember nem segíthet, a Te erőd nem törik meg… Nemzetünk sorsa sok szempontból kilátástalannak látszik, s mint Polyák Imre plébános mondja – vagy ahogy a püspöki konferencia fogalmazott két évvel ezelőtti fölhívásában – a baj igen nagy, ezért imádságra és engesztelésre van szükség.

A nap jelentőségét így foglalta össze Polyák Imre: az egyéni feladat és felelősség mellett nem kevesebbet várunk az ünneptől, mint hogy Isten a Magyarok Nagyasszonya által fölemeli ezt a népet. Amire – nézzünk körül – pusztán az emberi erőfeszítés már kevés. Az ünnepet a fatimai jelenések évfordulójára időzítették, hiszen Fatima üzenete az engesztelésről, a lelkek megmentését szolgáló imádságról, az áldozathozatalról és a Szeplőtelen Szív tiszteletére való meghívásról szól. S ezen belül is hangsúlyosan jelenik meg a fölajánlás. A pápa Oroszországot és a világot ajánlja föl Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. Vodicán a Szent István-i nemzetfölajánlást újítja meg október 13-án Bábel Balázs érsek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..