Fotó: Ribáry Zoltán
A váci püspöki palotában május 11-én rendezett jubileumi konferencia kezdetén Beer Miklós főpásztor köszöntötte az előadókat, az érdeklődőket és a díszvendégeket, köztük H. Antonín Basler olmützi segédpüspököt és az Althann családnak a jubileumi eseményen részt vevő leszármazottait.
A váci egyházmegyében a török megszállás után, a XVIII. század elején a két Althann püspök idején kezdődött meg a megújulás. Mint kései utóduk, nagy tisztelettel gondolok életművükre – fogalmazott Beer Miklós. A háromszáz évvel ezelőtt váci püspökké kinevezett Althann Mihály Frigyes szerepét és személyiségét a középpontba állítva hangsúlyozta: előde bölcsen és előrelátással tudott cselekedni, s minden tőle telhetőt megtett a város újjáépítéséért. Ennek számos látható jele van Vác építészeti örökségében, de a püspök az egyházmegye egészében jelentős fejlődést tudott elérni.
A konferencián előadást tartott Michael Robert von Althann SJ is. A jubileumi találkozón szó esett Althann Mihály Frigyesnek a Sacra Rota Romana auditoraként végzett tevékenységéről (ez a kinevezés nagy megtiszteltetést jelent a Szentszék részéről); a városépítő püspökök Vác XVIII. századi újjáépítésében játszott szerepéről; a jezsuita római kollégium, illetve a Collegium Germanicum-Hungaricum szellemiségének és regulájának a néhai püspök szellemi fejlődésére tett hatásáról; a püspöki kinevezés még ma is kutatható, mind ez idáig feltáratlan körülményeiről; a váci papnevelő szeminárium alapításáról, továbbá a ferencesek váci letelepítéséről.
A jubileumi eseményen kamarakoncertet adott a Concerto Armonico Budapest zenekar kisegyüttese. Előadásukban Bach- és Vivaldi-művek hangzottak el. A hangversenyt Varga László, a váci székesegyház karnagya konferálta.
A váci székesegyházban május 12-én ünnepi szentmisét mutatott be Beer Miklós püspök, aki összehasonlította a XVIII. és a XXI. század első évtizedeit meghatározó legfontosabb társadalmi és világpolitikai körülményeket.
Homíliájában a főpásztor kifejtette: háromszáz évvel ezelőtt a török hódoltság és a reformáció utáni időkben sok kihívással és küzdelemmel kellett szembenézni, ma pedig az egész világot megrengeti a tömeges népvándorlás, az ökológiai válság és az erkölcsi hanyatlás.
Ami a Megváltó eljövetele óta minden korban érvényes, az Jézus Krisztus evangéliuma, a hit teremtő, megtartó és megszólító ereje, s az Egyház ennek hirdetésére szóló küldetése – hangsúlyozta Beer Miklós püspök.
A szentmise végén megáldották a székesegyháznak a piarista gimnázium felőli oldalfalánál felállított Althann-címeres kőkeresztet, amely korábban – az időközben felszámolt – középvárosi temetőben állt. A feszület megmentésében és felújításában nagy szerepet vállalt a Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete.
Althann Mihály Frigyes (1682–1734) váci megyéspüspöki kinevezését 1718. június 27-én erősítette meg XI. Kelemen pápa. Püspökké 1718. július 25-én egyik elődje, gróf Kollonits Zsigmond bécsi püspök szentelte.
Althann Mihály Károly (1702–1756) papnövendékként nagybátyjánál, Mihály Frigyes bíbornoknál élt Rómában, ahol pápai prelátus lett. Követte nagybátyját Nápolyba is, aki alkirály volt ott. Althann Mihály Károly 1728-ban megkapta a bari érsekséget. 1734 decemberében nevezték kis váci püspökké.
