Alexandriai Katalin november 25.

Tudásának híre messze földre elterjedt, és felkereste őt Maxentius császár (306–312) is. Ám amikor az uralkodói parancs ellenére Katalin nem volt hajlandó részt venni az ünnepségen, amelyen a római isteneknek áldoztak, magára vonta a császár haragját. Tanúságot tett arról, hogy Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte e világ bölcsességének hiábavalóságát.


 

A császár először nem akarta kivégeztetni a királylányt, ezért megbízott ötven filozófust, hogy térítsék őt vissza a rómaiak hitére. Ám a tudós férfiak hiába próbálkoztak: Katalin oly bölcsességgel védelmezte hitét, hogy érvei még a filozófusokat is meggyőzték, s mind keresztényekké lettek. A császár a férfiakat máglyára küldte. Katalinnak továbbra is megkegyelmezett volna, mert megtetszett neki, ám ő visszautasította az uralkodót, aki végül megkorbácsoltatta és börtönbe vettette.

 

Maxentius felesége kíváncsiságból felkereste Katalint a börtönben. A lány őt is, valamint a rá vigyázó katonákat is megtérítette. Amikor ez kiderült, a császár mindannyiukat halálra ítélte. Katalint vastőrökkel kirakott keréken akarták kivégezni, ám a kínzóeszköz csodálatos módon darabokra tört. Végül lefejezték. A legenda szerint testét angyalok vitték el a Sínai-hegyre.