Az amerikai rendező leghíresebb alkotása, Az ördögűző negyvennégy évvel ezelőtt készült, ám Friedkint azóta is foglalkoztatta ez a téma. A Francia kapcsolat, az Élni és meghalni Los Angelesben és más fontos alkotások rendezője nem feledkezett meg Amorth atyáról, és az utolsó pillanatban sikerült filmet készítenie az idős papról, aki nem sokkal később, tavaly szeptemberben hunyt el.
Friedkin dokumentumfilmjében úgy örökítette meg Amorth atyát, amint éppen ördögűzést végez egy asszonyon, akinek ijesztő viselkedése semmilyen pszichiátriai betegséggel nem volt magyarázható. Friedkin elmélyedt az ördögűzés témájában: konzultált egyházi emberekkel, orvosokkal, pszichiáterekkel és a megszállottság áldozataival is. Filmjében érzékenyen közelít a tárgyhoz; az ördögűzés jeleneteit interjúk, kommentárok tagolják.
Korábban még senki sem járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék az exorcizmus szertartását. Maga a rendező is először látott ilyet életében. Elmondása szerint az esemény sokkal kevésbé volt látványos, mint amilyennek a korábbi játékfilmjében bemutatta. A szoba, ahol Amorth atya az ördögűzést végezte, zsúfolt volt: jelen voltak az exorcista segítői és a nő rokonai is.
A film elején Amorth atya latinul beszél a sátánhoz, miközben az asszony izgatottan kiabál: „A sátán vagyok. Egy hadsereg vagyunk.” A film végét a stáb nélkül vették fel, úgy, hogy csak hárman voltak bent a szobában: az ördögtől megszállt nő, az exorcista pap és a rendező. 2016. május elsején történt az eset. Amorth atya négy hónappal később halt meg.
„Az ördög híressé tett az egész világon” – így fogadta Amorth atya a rendezőt 2016. április 5-én, amikor meglátogatta római lakásában. Tetszett neki Az ördögűző, csak néhány különleges filmes effekt ellen volt kifogása, amelyet túl harsánynak talált.
„Az ördögűzőben minden fikció, amit pedig Amorth atyánál láttam – aki szellemes, rokonszenves és közvetlen ember –, mind igazi, hiteles. Ami Alatriban történt Cristinával, az valóságos volt. Megrendítően hatott rám és a produceremre, Francesco Zippelre is. Nem akartuk elhinni, hogy ez megtörtént, utána fél órán át meg sem tudtunk szólalni” – nyilatkozta a rendező.
Forrás és fotó: Papaboys.org
