Aki sziklára épített…

 

 Paskai László bíboros megáldja a kenyeret

az államalapító királyunk ünnepének előestéjén

rendezett ökumenikus istentiszteleten

a testvéregyházak püspök képviselőivel

Augusztus 20-án a Szent István-bazilika előtti téren Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek főcelebrálásával ünnepi szentmisét mutattak be, amelyen a hazánkban tartózkodó Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka, Bernard Bober kassai érsek, Juliusz Janusz apostoli nuncius, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, valamint a testvéregyházak képviseletében Márkus Mihály református és D. Szebik Imre evangélikus püspök is részt vett. Jelen volt a politika és a közélet több vezető személyisége, köztük a köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

 

 Szent István király ünnepe alkalmából Erdő Péter bíboros

találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel

                                                                   Fotó: MTI Földi Imre

A szentmisén részt vett az az ötszáz gyermek is, akik az árvíz sújtotta területekről érkeztek a fővárosba az ünnepre.

 

 Negyven csángó fiatal is részt vett a körmeneten

A szertartás kezdetén Erdő Péter megáldotta az új kenyeret, amelyet a gyermekek vittek az oltárhoz. A bíboros így beszélt homíliájában Szent István napjainkban is időszerű örökségéről: „Méltán látták személyében a hívő magyarok Isten ajándékát népünk számára, joggal tekintették őt az igazságosság tanítójának. Minden népnek és az egész emberiségnek el kell helyeznie magát a kozmoszban ahhoz, hogy felismerje közös feladatait, értékét, felelősségét, hogy reális, éltető, vagyis igazságos szabályokhoz alakítsa az életét. Ennek a magasabb rendű igazságosságnak az alapján kereste és találta meg Szent István az emberek közötti igazságosság mértékét is. A szent király igazságossága népe iránti különös szeretetében is megnyilvánult. Máig is aktuális örökségének az a legnagyobb értéke, hogy jól, bölcsen hitt és alapozott. Hogy Krisztus sziklájához kapcsolta családja és nemzete sorsát. Hogy keserű tapasztalatok ellenére is belépett a nyugati világ népeinek közösségébe, mégpedig nem puszta alkalmi, politikai számításból, hanem őszinte, hívő meggyőződésből. Ugyanakkor nemcsak modernizálni, nemcsak legjobb eszményei szerint átalakítani akarta ezt az országot, hanem meg akarta őrizni népünk kultúráját, hagyományait, sajátos arculatát is. (…) Szent István magáénak érezte, szerette ezt a népet. Nagyra értékelte hagyományainkat, ezért is szólítja fel fiát, hogy kövesse az ősök példáját. Halála után úgy tűnhetett, hogy tévedett. Mintha az események arra vallottak volna, hogy vagy az akkori nyugati eszmények szerint, de akarata ellenére próbálják meg kormányozni ezt a népet, vagy éppen az ősi szokások nevében fellázadva, ország-világ ellenében igyekeznek visszatérni olyan gyökerekhez, amelyek az eurázsiai sztyeppék más nagy népeit itt, Európa szívében nem tudták megmenteni a jövő számára. De az elmúlt ezer év István királyt igazolta. Ennek köszönhetjük, hogy ma itt együtt lehetünk. Ez volt Szent István legnagyobb tette, ezt kell ünnepelnünk, ezért kell hálát adnunk” – zárta beszédét a bíboros.