Mi történik valójában? A pénz bálványának megvédése érdekében elhullanak az idősek, mert ebben a világban nincs hely a számukra. Elbuknak a fiatalok is, mert nem találnak munkát, emberi méltóságot. „Nehéz emberhez méltóan élni munka nélkül” – ismételte a pápa.
Mi igazságos rendszert akarunk! Olyat, amely valamennyi ember fejlődését szolgálja. Nem akarjuk ezt a globalizált gazdasági rendszert, amely oly sok kárt okoz. A középpontban álljon az ember, a férfi és a nő, Isten szándéka szerint, nem pedig a pénz. Könnyű azt mondani, hogy ne veszítsd el a reményt. Ne hagyjuk, hogy ellopják tőlünk a reményt! „Urunk, nincs munka. A bálványok el akarják lopni tőlünk a méltóságot. Az igazságtalan rendszerek el akarják tőlünk lopni a reményt. Urunk, ne hagyj bennünket egyedül!”
A Bonaria (a jó szelek) Miasszonyunk-kegyhelye előtti téren százezer ember vett részt a fővárosban Ferenc pápa szentmiséjén. Buenos Aires argentin főváros névadója is „a Jó Szelek Úrnője”, mert Pedro de Mendoza spanyol tengerész 1936-os expedíciójának lelkésze nagy tisztelője volt Szűz Máriának, a korabeli tengerészek számára oly fontos jó szelek úrnőjének.
„Azért jöttem el közétek – mondta homíliájában Ferenc pápa –, hogy veletek együtt a Szűzanya lába elé boruljak. Ide hozzátok e föld örömeit és szenvedéseit, a családok távol élő gyermekeinek nevében is, akik gyakran nagy fájdalommal és nosztalgiával mentek el, hogy munkát és jövőt keressenek maguknak.” Azért jöttünk, hogy találkozzunk Mária tekintetével, amelyben tükröződik az Atya és Fiú tekintete.
„Vannak olyan személyek, akiket ösztönösen kevésbé veszünk figyelembe, pedig nagyobb szükségük van az odafordulásra, hiszen ők a legelhagyatottabbak, a betegek, a nincstelenek, azok, akik nem ismerik Jézust, a nehézségekkel küzdő fiatalok, akik nem találnak munkát. Ne féljünk attól, hogy kilépjünk önmagunkból, és testvéreinkre a Szűzanya tekintetével nézzünk! Ő arra szólít fel bennünket, hogy legyünk valóban egymás testvérei.”
Ferenc pápa tízórás szardíniai látogatása során találkozott betegekkel és szegényekkel is, de főként a rendkívül sok fiatal munkanélkülihez szólt, továbbá a bebörtönzöttekhez, a reményvesztettekhez is. Ez volt második olaszországi útja. Lampedusa és Szardínia egyaránt a legsúlyosabb szociális kérdések elé állítja az egyházat.
