A mesteremberek nagy kedvezményeket adtak, a műkő stációk elkészülte után pedig a faragómester Nyulasi József felajánlotta, hogy az egyes stációk képeit ingyen, még anyagköltséget sem felszámítva készíti el. Az állomásokat családok fogadhatták örökbe: azok a hívek, akik adományokkal járultak hozzá az út megvalósulásához. Nevük az egyes stációk hátulján olvasható, ők gondozzák majd az állomáshelyeket.
„A szentelésen az érsek atya kiemelte: azért örül ennek az útnak, mert a Veszprémi főegyházmegye területén ez az első ilyen kezdeményezés. A templomokban a töviskoszorú vagy a kereszt ábrázolásai révén általában Jézus szenvedésére és halálára vonatkozó utalásokkal találkozhatnak a hívek. A feltámadás örömére kevés jel mutat rá, holott ez éppolyan lényeges momentum. Ettől vagyunk keresztények. Nem csupán Jézus szenvedésében és kereszthalálában hiszünk, hanem a megváltásban, a feltámadásában is” — mondja a káplán.
A plébános pedig így folytatja: „A hit évére készülünk, amelynek egyik kiemelt témája Krisztus feltámadása. Egyházmegyénkben ebben az évben erről szóltak a papi összejövetelek előadásai is. Az országban és a világban mindenfelé rengeteg keresztút található, amelyek sokféle formában beszélnek Krisztus haláláról. Mi azt szeretnénk, hogy itt Krisztus feltámadása kapjon nagyobb hangsúlyt. Feltámadását követően a Megváltó felkeresi apostolait, tanítványait. E találkozások mind arról szólnak, hogy Jézus él, és életünk középpontjában áll. Fontos, hogy ennek valóságát elmélyítsük a hívekben. Lényeges, hogy hitünknek ez a központi eseménye mindig a szemük előtt legyen, hogy ez a gondolat eszükbe jusson, valahányszor belépnek a templomba vagy a templomudvarba. Úgy gondolom, hogy a stációkat örökbe fogadó hívek szívesen járnak majd imádkozni az állomásokhoz, ahol a dicsőséges rózsafüzér titkain is elmélkedhetnek. Hiszen ez az út erről is szól.”